• 5568_11414394737

    Eva Bidania ibargutxi’s address to the HNCT and SNC:

    Dear Friends of the Hungarian National Council of Transylvania,

    Dear Friends of the Szekler National Council,

    I’m very glad and proud to, once again, have the opportunity to be here, in Marosvasarhely, together with you.  And I have to say that this time my presence, among you, is somehow more positive, more enthusiastic, because of the fact that the members, the men and women of the two organisations (the Hungarian National Council of Transylvania and the Szekler National Council) are, after so many years, joining forces to celebrate together this General Assembly.

    This mere fact shows the very important step forward given by the whole community of the Hungarians in Transylvania, where the possible existing differences have been overcome to fight together for what unites you all: to fight for the autonomy of Transylvania.

    Since the economic crisis started, and under the justification for cutting expenditure, decreasing debt, and the implementation of austerity measures that many EU Member States have to undergo, we see that there is a huge step back on issues related to safeguarding minority and linguistic rights of European citizens.

    It is symbolic that the newly set European Commission does no longer have a Multilingualism portfolio/commissioner, and that, for the first time ever, EFA representatives have been refused to have a meeting with the president of the European Commission.

    It seems that Mr. Juncker has better or more important things to do than having a meeting with representatives of our European political party (EUPP).

    While the institutions of the European Union keep on underlining the importance of the European Political parties as the intermediate structures between European citizens and the institutions, the reality is totally opposite. We see that, more than ever, the representatives of the EU institutions totally, completely, disregard EUPP, being the refusal of Mr. Juncker to have a meeting with the representatives of EFA a clear example of that impolite, and antidemocratic attitude.

    EFA represents over 40 million Europeans that belong to stateless nations, regions and minorities, whose rights need to be safeguarded and preserved and their cultures and languages protected and promoted … rather than repressed and trodden. Well, the EU seems to have shifted the already very scarce protective minority policies into an even more restricted one, allowing MS to just not take any protective measures and leaving the communities belonging to minority groups in a very delicate and weak situation. With his attitude Juncker backs this fact, and tries to make “2nd class citizens” out of the 40 million European citizens represented through EFA.

    Unfortunately, this European trend is having a very clear reflection at some Member States. France, Spain, the UK, … are undergoing a severe transformation of their institutional reality towards a new model characterized by the acute recentralization of political competences.

    As a matter of fact, as we speak, an Occitan member of our alliance, Mr. David Grosclaude, is on its 8th day of hunger strike to denounce the disrespect of the French government towards the Occitan language.

    Romania is not an exception in this league. It is a very centralistic state and, contrary to what some of us believed, the potential positive evolution after the election of Mr. Iohannis as president of the country turned out to be wrongly measured.

    Instead of opening the doors to a debate on decentralization of the country, he has put into power legislation by which Szekler events are illegalized and the ambition to strive for autonomy is considered as a criminal act.

    Both the European Union and many MS seem to be going in an opposite direction than the one we, EFA and its members, had hoped for.

    Nevertheless, all this should not demotivate you. This should never discourage us!

    On the contrary, we should all keep on making sure that the fight for decentralization, for autonomy, remains in the agenda of the EU and of its Member states as an element that has, for many years, guaranteed a better governance, a better representation and, eventually, a better life for the peoples involved.

    EFA is convinced about it and together with our members, we will keep on defending human, civil and political rights of the peoples of Europe.

    On this regard, we are here to hold the General Assembly of the two organisations that see very clearly the importance of decentralization, the relevance of autonomy. And this all happens while, as I’ve just mentioned, both Europe and Romania seem to be rowing in an opposite direction.

    The only conclusion I can draw from this is that the Hungarians in Transylvania are not ready to give up, are prompt to keep on pushing hard (now even joining forces!) towards the demand for autonomy.

    What I see here today is a whole community fighting together for what is fair and needed, striving for their right to decide upon their own future, for the basic civic and political rights.

    And you will always find EFA at your side in this strive for autonomy and in the defense of the civil, political as well as minority rights.

    Taking this into account, I’m particularly grateful to have the opportunity to join you in this event, because, as you are very aware of, the Hungarian Peoples Party of Transylvania, which is the strategic partner of the Hungarian National Council, became observer member of EFA just a couple of months ago, in the EFA General Assembly held in Bautzen last 16-19 April.

    The membership of the HPPT in EFA is the fruit of many, intense, and positive years of cooperation, and the natural evolution of this cooperation was to embrace each other into our respective families.

    Similar to the relationship EFA has had with the representatives of the HPPT, has existed with the representatives of the Szekler National Council, where, over the last years, mutual support has been repeatedly expresses, and meetings of different nature have been held.

    Notwithstanding that the Szekler National Council is a movement (not a political party) thus the nature of our cooperation is inevitable different (as EFA can only accept political parties as members) working together is nevertheless our priority!

    Today I’m here to show you, both, our unconditional support and our solidarity on issues related to the defense of your rights.

    On behalf of EFA, I wish you very interesting debates and fruitful discussions that we’re sure will end up strengthening each of your organisations as well as our partnership and cooperation.

    More than ever, it is time for self-determination and autonomy.

    Thank you very much for your time

    and best of lucks!

     

    Köszönöm!

    Marosvásárhely , 03.06.2015

  • 6829_copy_3_szilagyi-zsolt_-karl-heinz-lambertz-es-tokes-laszlo_k

    Tőkés László, az EMNT és Szilágyi Zsolt, a Néppárt elnökei a belgiumi németek parlamentjének elnökénél tettek látogatást

    Eupenben, a belgiumi német közösség parlamentjében tett látogatást Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke június 22-én.

    A belgiumi német önkormányzat vezetőjével, Karl-Heinz Lambertz parlamenti elnökkel való találkozás részét képezi annak az általános törekvésnek, hogy nemzetközi színtéren is partnereket és támogatókat keressünk az erdélyi magyar autonómia számára.

    Tőkés László példaértékűnek nevezte a belgiumi németek autonómiáját, amely jól példázza, hogy az I. világháborút lezáró békeszerződések által kisebbségi helyzetbe taszított európai közösségeknek is lehet esélyük a megmaradásra, amennyiben az állam, amelyben élnek, nem az elnyomás, hanem a konstruktív párbeszéd és a kölcsönös megbecsülés útját választja hozzájuk fűződő viszonyában. Az erdélyi szászok és svábok elűzése, illetve Ceauşescuáltali kiárusítása szöges ellentétben áll a belgiumi jó példával. A valamikor többnemzetiségű Erdély erőltetett etnikai homogenizálása nemcsak a megmaradt magyar közösség, hanem egész Románia, sőt Európa számára is nagy veszteséget jelent. Csak remélni lehet, hogy az erdélyi magyarság elsöprő többsége, illetve az EMNT és az EMNP által is támogatott Klaus Johannis román államfő az eddigieknél és az elődeinél nagyobb érzékenységet fog tanúsítani a kisebbségi ügyek, azon belül pedig a magyarság sorsa iránt. Azért jöttünk, hogy közvetlen közelről ismerkedjünk meg a belgiumi német önkormányzattal, mely mintát jelent számunkra – mondotta erdélyi képviselőnk.

    Karl-Heinz Lambertz, aki 1999 és 2014 között a belgiumi német közösség miniszterelnöke volt, azóta pedig a huszonöt fős parlament elnöke, örömmel és szolidaritással fogadta erdélyi vendégeit. Részletes beszámolót tartott a több lépcsőben lezajlott belgiumi államreformról, mely – egyebek mellett – az évek, évtizedek során, lépésről-lépésre a német közösség autonómiájához vezetett. Fontos volt, hogy kéréseiket, követeléseiket mindig valamely általános, országos vagy európai összefüggésbe tudták behelyezni. A többségiek által táplált bizalmatlanságot csakis a közös érdekek felmutatásával lehet elérni, úgy, hogy a többség ne lássa veszélyforrásnak a kisebbség létét és önrendelkezését – vonta le a következtetést az elnök, azt is hozzátéve, hogy intézményi szintű megoldásokra van szükség, a kisebbségi kérdés sikeres rendezéséhez az egyéni jogok rendszere nem elégséges.

    Tudnivaló, hogy az alig 854 négyzetkilométeres területet benépesítő, közel nyolcvanezres lélekszámú közösség első autonómiatörvénye 1983-ban született meg; a 2014-2015-ös, hatodik államreform rendjén, miként az előbbiekben is, a Német Közösség (Deutsche Gemeinschaft – DG) újabb önkormányzati kompetenciákat vívott ki magának. A kisebbség léte nem teher, hanem előny az országnak, ezt kell tudatosítani a többségiekkel; mi azért küzdünk, hogy a flamand és a vallon közösséghez hasonlóan, bennünket is megillessen mind a közösségekre, mind pedig az általuk lakott területekre, régiókra vonatkozó önigazgatás joga – jelentette ki Lambertz elnök. Vendégei azon kérdésére, hogy a német közösség önállósodási törekvései terén mi várható, az elnök előrevetítette, hogy az államreformok sorozata még a hatodikkal sem fog lezárulni, és a folyamat a közösségi jogok további kiszélesedését fogja eredményezni. Ez viszont azt jelenti, hogy a másik két nemzeti közösséggel együtt nekünk is meg kell fogalmaznunk további elvárásainkat – mondta a belgiumi német politikus.

    Szilágyi Zsolt nagyra értékelte a belgiumi német közösség kitartó, következetes harcát az autonómiáért, és azt is, hogy a közösség hat pártja közül öt megegyezésre jutott a közösen vállalt, mindenki által képviselt autonómiaelvek tekintetében. Míg Belgiumban létezik egy demokratikus vitakultúra, és a föderalizmus, valamint a történelmi régiók autonómiarendszere vitán felül álló demokratikus társadalmi berendezkedésnek számít, addig Romániában az autonómia puszta emlegetése is tabu, és az állami hatóságok alkotmányellenesség és „nemzetbiztonsági kockázat” címén csírájában akarják elfojtani magyar közösségünk erre irányuló törekvéseit – mutatott rá az EMNP elnöke.

    A látogatás végeztével Karl-Heinz Lambertz bemutatta a belgiumi német közösség nemrég átadott, a hagyományt és a modernitást bámulatos egységbe ötvöző parlamentjének épületét, és készséggel fogadta el Tőkés LászlóBrüsszelbe és Erdélybe szóló meghívását egy idei konferenciára, valamint a jövő évi tusnádfürdői nyári egyetemre.

  • radio_K3IG1766_VV

    Elmarasztalta Gheorghe Funart az Országos Diszkriminációellenes Tanács

    Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, volt államelnökjelölt múlt év októberében a Román Közszolgálati Rádióban szervezett beszélgetésen vett részt, ahol Gheorghe Funar független jelölttel és Mircea Coşeával, William Brînză képviselőjével szállt vitába. A vita során Gheorghe Funart hiába figyelmeztette a beszélgetés moderátora, többször is ellenséges hangnemben nyilatkozott a Néppárt jelöltjéről és a romániai magyarság egészéről. Szilágyi Zsolt elmondta: Funar kijelentései sértették a romániai magyar közösséget. „Senki nem akarhatja, hogy az államelnök olyan hatáskörökkel rendelkezzen, hogy önkényesen betilthassa a kisebbségi nyelvek használatát” – reagált a Néppárt jelöltje Gheorghe Funar azon, rádióban elhangzott nyilatkozatára, miszerint megválasztása esetén betiltja a magyar nyelv használatát a Román Közszolgálati Rádióban. Szilágyi az eset után arra kérte az Országos Diszkriminációellenes Tanácsot (ODT), hogy vizsgálják meg a szóban forgó rádióadást, és tegyék meg a megfelelő intézkedéseket az ügy rendezése érdekében.

    Az ODT 2015. március 18-i ülésén kivizsgálta az ügyet, és 156-os határozatában elmarasztalta Gheorghe Funart a Román Közszolgálati Rádióban tett kijelentéseiért.

    Az Tanács megállapította, hogy az említett választási műsorban Kolozsvár volt polgármestere kijelentéseivel és megnyilvánulásaival megszegte a különböző, diszkriminatív bánásmód tiltásáról szóló jogszabályi rendelkezéseket, s ezért figyelmeztetésben részesítette a politikust. A Tanács ugyanakkor arra is felszólította Funart, hogy vizsgálja felül nyelvezetét, és közszereplései alkalmával a törvényi előírásoknak megfelelő nyelvezetet használjon. 

  • 233561_szekely_zaszlo_

    A zászlótörvény nem oldja meg a székely zászló kérdését!

    A parlament elfogadta a több mint egy éve beharangozott „zászlótörvényt”, amely szabályozza a helyi- és megyei közigazgatási egységek saját zászlóit és azok kitűzési rendjét. A törvény meghatározása szerint a zászlókon szerepelhet a közigazgatási egység neve (románul és magyarul ott, ahol 20%-ot meghaladja a magyarság aránya), illetve címere (ez esetben kötelező Románia címerének befoglalása is!), és csak a hivatalos épületekre lehet kitenni, illetve használható ünnepi alkalmakkor. Mindezeket figyelembe véve, valamint azt a kitételt, hogy két közigazgatási egységnek nem lehet ugyanaz a zászlója, megállapíthatjuk, hogy a törvény nem vonatkozik a székely zászlóra!

    A dolog azért felháborító, mert az RMDSZ képviselői úgy harangozták be, hogy ez az a jogszabály, amely lehetővé teszi a székely zászló használatát. Sajnálatos módon a közvélekedésbe ez ment át, hiába figyelmeztetett az ellenkezőjéről már a tervezet benyújtásakor, 2014 áprilisában, a Mensura Transsylvanica elemzője, illetve a SZNT állásfoglalása.

    A Néppárt az elejétől kezdve azon az állásponton volt, hogy felesleges túlszabályozni a kérdést, ugyanis a nemzeti közösségek szimbólumainak szabad használata az emberi jogokból levezethető alapvető közösségi jog és ezt jelenleg nem tiltja semmilyen jogszabály, akik pedig akadályozzák, azok törvényellenesen teszik azt. Egyetértettünk azokkal az aggodalmakkal is, hogy a születendő jogszabály, amely a közigazgatási egységek szimbólumairól beszél, csak korlátozó lehet a székely zászló használata szempontjából.

     

    Sajnos, bebizonyosodott:

    az elfogadott jogszabály gyakorlatilag ellehetetleníti a székely zászló használatát, immár lesz törvényes hivatkozási alap a hatósági zaklatásokhoz.

    Az sem elfogadható a Néppárt számára, hogy az önkormányzatoknak nincs döntési, csak előterjesztési jogkörük saját szimbólumaik elfogadásában, és ez továbbra is centralizáltan (bukaresti kormányrendelettel) történik.

    Úgy gondoljuk, hogy ez egy újabb cinikus átverés a bukaresti hatalom részéről, amihez sajnos az RMDSZ képviselői és szenátorai aktív segítséget nyújtottak, megszavazva a PSD tervezetét és félretájékoztatva a magyar közvéleményt.

    Felszólítjuk az RMDSZ vezetőit, ismerjék el, hogy tévúton jártak, és ne folytassák tovább a közvélemény megvezetését!

    Ugyanakkor csatlakozunk az SZNT 2014-es nagypénteki felhívásához, és arra buzdítunk mindenkit, hogy válaszként indítsunk mozgalmat a székely jelképek védelmében. „Hordja ki-ki a székely címert ruháján, mobiltelefonján, autóján, a zászlót pedig tűzzék ki a közintézményekre, magánházakra, és vonják fel az udvarokon”.

    Lépjünk fel közösen nemzeti szimbólumaink, és a székely zászló védelmében!

    Az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Elnöksége 

  • Nicola-Sturgeon-deputy-fi-012vvvvv

    Szilágyi Zsolt levele Nicola Sturgeon asszonynak

    Skót Nemzeti Párt

    Nicola Sturgeon asszony részére

     

    Tisztelt Nicola Sturgeon!

    Engedje meg, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt nevében gratuláljak Önnek a Nagy-Britanniában rendezett választásokon elért kiemelkedő eredményükhöz, és ahhoz, hogy a voksolás eredményeként a Skót Nemzeti Párt immár a harmadik legnagyobb erő lett az Egyesült Királyságban.

    Győzelmük fontos előrelépést jelent az Európai Szabad Szövetségnek is, melynek mindketten tagjai vagyunk. Sikerük a hozzánk hasonlóan autonómiáért, önrendelkezésért és regionalizmusért küzdő pártoknak is erőt ad. Az Önök sikere az EFA pártszövetségét is erősíti, megszilárdítva a tagok – s így az Erdélyi Magyar Néppárt – önrendelkezés utáni vágyát.

    Jelenleg 56 mandátummal a Skót Nemzeti Párt a második legnagyobb ellenzéki párt a brit parlamentben, mely nagy és tiszteletreméltó kihívást jelent. Bízunk munkájuk sikerében!

    Tisztelettel,

    Szilágyi Zsolt

    az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke

    Kolozsvár, 2015. május 12.

  • EFA4_Szilagyi_Alfonsi_vvv

    Az európai autonomisták és regionalisták pártszövetségébe fogadták a Néppártot

    Az Európai Szabad Szövetség (European Free Allianca – EFA) Bautzenben, Németországban, tartott éves kongresszusán egyhangúlag elfogadták az Erdélyi Magyar Néppárt tavaly szeptemberben benyújtott tagfelvételi kérelmét.

    Az európai autonomista és regionalista pártokat tömörítő szövetség április 16-18. között megrendezett éves közgyűlésén jelen volt Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke is, aki Sándor Krisztinával, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnökével közösen vett részt a tanácskozáson.

    „Az európai régiók és nemzeti közösségek ügyei Európa prioritásai közé kell tartozzanak, hisz nélkülük nincs sikeres gazdaság és elképzelhetetlen a sikeres Unió” – mondta Szilágyi Zsolt a Néppárt tagfelvételéről szóló szavazás előtt. „Az önrendelkezés jogáért harcolunk egy olyan Európában, amely csak a központosított nemzetállamokról akar tudomást venni. Olyan Uniót akarunk, amely lehetőséget ad a régióknak és nemzeti közösségeknek a demokratikus önrendelkezési jog gyakorlására, és nem nyomja el, hanem védi számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségeit. Számunkra Székelyföld autonómiája és a magyar kulturális önrendelkezés demokratikus szabadságjogaink legfőbb kérdései, s épp ezért európai ügyek is” – jelentette ki a Néppárt vezetője.

    Szilágyi Zsolt rövid felvezetője után az EFA kongresszusának küldöttei egyhangúan elfogadták a Néppárt tagfelvételi kérelmét.

    „Köszönjük a bizalmat és a biztatást. Otthon tolmácsolni fogom az üzenetet: erdélyi autonomisták, nem vagyunk egyedül!”

    – mondta a szavazás végén Szilágyi Zsolt.

    Az Európai Szabad Szövetség (European Free Alliance – EFA) az Európai Unió szintjén bejegyzett egyetlen olyan párt, mely nyíltan vállalja a nemzetek önrendelkezésének kivívásáért folytatott harc támogatását.

    A bautzeni kongresszuson a küldöttek áttekintették a skót népszavazás után kialakult helyzetet, és meghallgatták a katalán, a baszk, a walesi és a yorkshirei népszavazási kezdeményezésről szóló beszámolókat.

    Francois Alfonsi, az EFA korzikai származású elnöke az önrendelkezési jog gyakorlásának további támogatásáról biztosította a résztvevőket. Günther Dauwen, a párt flamand származású igazgatója bemutatta azt a 2014-2020-as időszakra elkészített stratégiai tervet, amely az EFA 40 tagpártjának nyújt segítséget a helyi, a parlamenti és az európai parlamenti választásokon. A célkitűzések között szerepel a pártszövetség láthatóságának, ismertségének megerősítése mellett a katalán és a skót népszavazás tapasztalatainak hasznosítása is az Unió belső bővítése érdekében. Günther Dauwen az EFA keretei között működő pártokat és mozgalmakat három kategóriába sorolta: kulturális és nyelvi jogokért küzdőket, devolúciót és autonómiát követelőket, valamint saját nemzetük függetlenségéért harcolókat különböztetett meg.

    A Maurice Copieters Alapítvány, amely a háttérből, szakértői munkával segítik az EFA tevékenységét, a kongresszussal egy időben tartotta éves közgyűlését. Az alapítvány közgyűlésén Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke képviselte a Transylvaniai Monitort, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács emberjogi monitoring szolgálatát, amely évek óta részt vesz hátér-tudományos munkákban.

    Az EFA kongresszuson Szilágyi Zsolt meghívta az pártszövetség vezetőit Erdélybe, és felajánlotta nekik, hogy vegyenek részt a tusnádfürdői Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor előadásain. Az elnök megköszönte ugyanakkor a tagfelvétel kapcsán kifejezett bizalmat, és biztosította a pártszövetség vezetőit arról, hogy Tőkés László EP-képviselővel, az EMNT elnökével együtt – aki 2008-2009-ben az EFA frakciójában dolgozott – azon lesznek, hogy a nemzeti közösségeknek és régióknak sokkal nagyobb figyelmet szenteljen az Európai Unió.

  • alegeri-vot-votare6666

    Az Erdélyi Magyar Néppárt álláspontja a választási törvények módosításával kapcsolatban

    A Néppárt üdvözli azt a felbuzdulást, amellyel a Parlament – a közbeszédet újabban meghatározó államelnök és pártja, az új PNL nyomására – napirendre tűzte a román politikai rendszert és demokráciát meghatározó törvények (választási törvények, párttörvény, pártfinanszírozási törvény) módosítását. Az alábbi szempontokat és javaslatokat ajánljuk a törvényhozó figyelmébe.

    Párttörvény

    A Néppárt üdvözli az alkotmánybíróság döntését, amely Európa egyik legantidemokratikusabb párttörvényének általunk (és nem mellékesen a Velencei Bizottság által is) régóta kifogásolt pontjait nyilvánította alkotmányellenesnek. A pártalakítási feltételek (25 ezer támogató aláírás, 18 megyéből) diszkriminatívak elsősorban a kisebbségi nemzeti közösségek és a regionális közösségek számára, tehát a párttörvény módosítása során ezt a kérdést mindenképpen rendezni kell. A szabályok teljes fellazítása (3 személy is elegendő egy politikai párt bejegyzéséhez) viszont könnyen káoszt eredményezhet a politikai rendszerben.

    Ezért a Néppárt racionális feltételrendszer bevezetését javasolja, a pozitív európai példák alapján.

    Pártfinanszírozási törvény

    A Néppárt elégedetten nyugtázza, hogy a Parlament a törvényesség, esélyegyenlőség és átláthatóság elvei szerint próbálta meg újragondolni a politikai pártok finanszírozásának törvényét. Külön üdvözli a választási kampányok költségeinek felső határát rögzítő intézkedést, amely visszafoghatja a pazarlást a kampányok során (ami egyébként az országos nagykorrupció egyik fő „motivációja”), valamint a kampányköltségek állami támogatásának lehetőségét, főleg azon előírást, amely nem csak országos, hanem választókerületi (megyei) eredményhez köti azt.

    Parlamenti választási törvény

    A Néppárt egyetért azzal, hogy a jelenlegi – hamis egyéni választókerületi – parlamenti választási rendszer kudarcot vallott és módosítani kell. Bár a legalkalmasabb egy vegyes – a magyar vagy a német modell szerinti egyéni és arányos listás – rendszer lenne, elfogadhatónak tartjuk a 2004-es megyei listás rendszerhez való visszatérést is, amelyben konszenzus alakult ki a jelenlegi parlamenti pártok között, amennyiben abban biztosíttatnak a következő elvek:

    Az igazságos képviselet elve – a természetes választókerületi küszöb bevezetése

    Amennyiben egy választási szereplő (politikai párt, szövetség vagy egyéni jelölt) egy választókerületben (megyében) egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot összegyűjt, vagyis átlépi a „természetes küszöböt”, az kapja is meg azt a mandátumszámot abban a választókerületben, amennyi jár neki, függetlenül attól, hogy országos szinten elérte-e vagy nem a bejutási küszöböt. Így a választókerület (megye) képviseletének összetétele közelebb kerül a választói akarathoz.

    Az arányosság elvének igazságos alkalmazása – az országos alternatív küszöb bevezetése

    Az ily módon mandátumhoz jutott, tehát ezáltal parlamenti párttá váló politikai szereplő részesedjen, a többi, az országos küszöböt (jelenleg 5%) átlépő párthoz hasonlóan az országos eredményeivel arányos mandátum-visszaosztásból akkor is, ha nem érte el az országos küszöböt. Ez az előírás esélyt ad a kis regionális pártoknak is a parlamenti képviselethez és ebből következően a regionális érdekek hatékonyabb megjelenítéséhez a törvényhozásban.

    A demokráciához és a politikai sokszínűséghez való jog érvényesítése a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek esetében etnikai arányosság elvének bevezetésével

    Az arányosság elvének mechanikus alkalmazása a kisebbségi közösségek esetében vagy a képviselet elvesztéséhez (a bejutási küszöb alá kerülés) vagy demokrácia-deficithez (a képviselet megtartása érdekében az egypártrendszer választása) vezethet. A „képviselet vagy demokrácia” dilemmára a helyes válasz a „képviselet és demokrácia”. A megoldás az etnikai arányosság elvének alkalmazása a kisebbségi közösségek esetében: a kisebbségi közösségek politikai szervezetei a közösség számára népszámlálási adatok szerint megállapított, elkülönített parlamenti mandátumokért versenyeznek, a választási törvényben megállapított szabályok szerint. A jelenleg érvényes képviseleti norma (70 ezer lakos után jár egy képviselőházi, illetve 160 ezer lakos után egy szenátusi mandátum), valamint a 2011-es népszámlálás hivatalos adatai szerint a nemzeti közösségeknek járó mandátumok számát az 1. sz. melléklet tartalmazza. Számaránya szerint két etnikai-nemzeti közösségnek jár egynél több mandátum, ezek a magyar és a roma közösség. A többi közösségnek csak a pozitív diszkrimináció elvének – amúgy helyes és kívánatos – alkalmazásával jut egy-egy mandátum, az eddigi gyakorlat szerint.

    Ezért a parlamenti választási törvény kidolgozásánál a Néppárt az alábbi megoldást ajánlja a törvényhozásnak:

    • Tartsák meg az eddigi pozitív diszkriminációs gyakorlatot – az egy mandátumot, amelyhez minden megyéből lehet szavazatot gyűjteni – azon kisebbségi közösségek esetében, amelyek száma a képviseleti küszöb alatt van; az esélyegyenlőség jegyében töröljék a jelenleg parlamenti képviselettel nem rendelkező kisebbségi érdekvédelmi szervezetek diszkriminálását, pontosabban a közhasznúság kötelezettségét ezen szervezetek számára – ezen előírás eddig is számos visszaélésre adott alkalmat. Csatlakozunk azokhoz a civil szervezetekhez, akik ezt megfogalmazták.
    • A magyar és a roma közösségek pártjai vagy politikai-érdekvédelmi szervezetei a számukra elkülönített mandátumokért versenyeznek.
      • A mandátumszámok felső határát a táblázatban foglalt adatok tartalmazzák, amelyet akkor osztanak ki teljes egészében, amennyiben ezen közösségek választópolgárainak a részvételi aránya (amelyet hivatalosan magukat „magyar” illetve ”roma” szervezeteknek valló választási szereplőkre leadott szavazatokból határoznak meg) eléri az országos részvételi arányt.
      • Amennyiben ez az országos átlag alatt van, akkor a kiosztandó mandátumok száma arányosan csökken. Ezáltal biztosítható a mandátumok legitimitásának azonossága.
      • A mandátumokat a magyar, illetve a roma etnikumhoz tartozó lakosság sűrűsége szerint osztják el a választókerületek (megyék) szerint (2. sz. melléklet), ezek a mandátumszámok levonódnak a parlament létszámát meghatározó, megyékre lebontott mandátumszámokból, ellentétben a többi nemzeti közösségnek járó egy-egy mandátum esetével, amely a létszám felett értendő.
      • Az a kisebbségi szervezet jut mandátumokhoz, amely eléri a valamelyik választókerületben a természetes küszöböt (az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot); ha ezt teljesíti, szavazatarányának megfelelő számú mandátumra jogosult a visszaosztás során.
      • Az a politikai szervezet állíthat jelölteket és vehet részt a választási versenyben az elkülönített helyekért, amely az Országos Választási Hatóságnak tett nyilatkozatban megfogalmazza erre vonatkozó szándékát; ez azt is jelenti, hogy nem vesz részt a többségi mandátumokért folyó választási küzdelemben.

    Önkormányzati választásokat szabályozó törvény

    A Néppárt álláspontja az önkormányzati választásokat szabályozó törvény módosítása során felmerült kérdések esetében a következő:

    A Megyei Tanács elnökének megválasztása

    Számunkra elfogadható a MT elnökének közvetett, a testület tagjai általi megválasztása – ez inkább mutat a „kiskirálykodás” káros és korrupció-generáló gyakorlatának visszaszorítása felé, mint az eddigi közvetlen választás.

    A polgármester megválasztása

    Bár mind az egy, mind a kétfordulós választási eljárás mellet szólnak pro és kontra érvek, a magyar közösség érdekét a jelenlegi egyfordulós rendszer szolgálja jobban.

    Természetes küszöb érvényesítése a megyei tanácsok és a nagyobb lélekszámú települések önkormányzati testületeinek megválasztásánál

    A parlamenti választásokhoz hasonlóan, ha egy választási szereplő eléri az egy önkormányzati képviselői mandátumhoz szükséges szavazatszámot, akkor azt a mandátumot kapja is meg, a választói akaratnak megfelelően. Ez az eljárás lehetővé teszi a kisrégiós érdekek hangsúlyosabb megjelenítését az önkormányzati döntéshozatalban.

    Mindezen javaslatok és szempontok érvényesítése érdekében a Néppárt párbeszédet kezdeményez a parlamenti pártok – kiemelten az RMDSZ – erdélyi és országos vezetőségeivel. A tárgyalások eredményessége érdekében kéri továbbá az államelnök aktív közvetítői támogatását.

    Kolozsvár, 2014. március

    Szilágyi Zsolt

    a Néppárt országos elnöke

    Toró T. Tibor

    a Néppárt Országos Stratégiai Bizottságának elnöke

  • PICT0308

    Szilágyi Zsolt: „Vállalnunk kell erdélyiségünket!”

    Maksán tartotta március 15-i központi megemlékezését az Erdélyi Magyar Néppárt. A rendezvényen felszólalt Szilágyi Zsolt, pártelnök is.

    „Összeköt bennünket a hit, a szeretet és a szabadság nemes eszménye” – kezdte beszédét Szilágyi. A Néppárt elnöke rámutatott: Kelet-Közép-Európában a szabadságharcok hagyománya összeköti az ott élőket, s az erdélyi magyarság évről-évre, minden március 15-én elkészíti a szabadság leltárát.

    „Szabadon élünk-e? Értik-e román testvéreink, hogy a székelység szabadságvágya és autonómiatörekvése nem elvenni akar, hanem épp ellenkezőleg, a szabadság keretét teremti meg?”

    – tette fel a kérdést Szilágyi Zsolt. A Néppárt vezetője szerint azzal, hogy Marosvásárhelyen betiltották a Székely Szabadság Napját, jogossá váltak e kérdésfelvetések. A pártelnök beszéde végén kijelentette: „Az 1848-49-es események összekötötték nemzeteinket, s most ránk hárul a feladat, hogy megértessük román testvéreinkkel, hogy Székelyföld autonómiája és az erdélyi magyarság megmaradása nem ellenük van, hanem az európai szabadságeszme kiteljesedését jelentené. Hogy mindez megvalósulhasson, vállalnunk kell erdélyiségünket és szabadságszeretetünket.”

    Bács Benke László, Maksa néppárti polgármestere rámutatott: az erdélyi magyarság élettere szűkülőben van, ezért a folyamatos panaszkodás helyett itt az ideje a cselekvésnek. „Tudatosítanunk kell, hogy a Romániához hasonló kiforratlan és törékeny demokráciákban csak annyi joggal rendelkezik egy közösség, amennyit képes kiharcolni magának” – mondta Bács Benke László.

  • vvvvvv

    Ne féljenek az erdélyi magyarok szabadságvágyától!

    Közös sajtótájékoztatót tartott Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. A marosvásárhelyi találkozón az SZNT mára tervezett, ám a városvezetés által betiltott megmozdulásáról volt szó.

    A sajtótájékoztató elején Izsák Balázs elmondta: mindhárom magyar párt vezetőjét megkereste, hogy közösen mondják el álláspontjukat a marosvásárhelyi jogfosztással kapcsolatosan, a meghívásra azonban egyedül Szilágyi Zsolt reagált. „Bár az RMDSZ és az MPP vezetője nem jött el a mai sajtótájékoztatóra, hiszem, hogy ők is osztják a Székely Szabadság Napja körüli jogsértésekkel kapcsolatos véleményünket” – mondta Izsák. Az SZNT elnöke leszögezte: tudomásul vették a polgármester tiltó határozatát, ugyanakkor jogorvoslati kérelemmel fordultak az igazságszolgáltatáshoz, melyre mind a mai napig nem kaptak választ. Azzal, hogy a városvezetés nem engedélyezte a március 10-re tervezett tüntetést és felvonulást,

    Izsák szerint súlyosan megsértették a véleménynyilvánítás szabadságát garantáló jogokat, ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a hatóságok – érthetetlen módon – nem kívánnak együttműködni egy, a megalakulása óta törvénytisztelő módon működő szervezettel.

    Izsák Balázs reagált azon véleményekre is, melyek szerint személyesen ő tehető majd felelőssé, ha a mai napra szervezett egyéb tiltakozó megmozdulásokon bármilyen törvénytelenség történik. A SZNT vezetője elmondta: a hatóságok kifogásolták, hogy a szervezők – miután betiltották megmozdulásukat – nem tettek hivatalos nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy nem tartják meg a marosvásárhelyi tüntetést. „A hatályos törvények értelmében a szervezőknek nincs olyan kötelezettségük, hogy nyilatkozatban deklarálják, lemondanak a rendezvény megszervezésétől, melyet eleve betiltottak a hatóságok. Az SZNT vezetősége már korábban bejelentette: törvénytisztelő módon elállnak a Székely Szabadság Napja megszervezésétől” – jelentette ki Izsák. „Marosvásárhely polgármesterének és a prefektusnak nem az a dolga, hogy törvényeket és új szabályokat hozzanak, hanem a már meglévő rendelkezéseket kell betartsák és betartassák. Dorin Florea polgármester elmondta, szeretné, ha Marosvásárhely a harmónia városa lenne, épp ezért felhívnám figyelmét arra, hogy a vágyott harmónia előfeltétele a törvényesség és a szabadságjogok tiszteletben tartása” – mondta az SZNT elnöke.

    „Az Erdélyi Magyar Néppárt az autonómia és a modern európai regionalizmus pártja, ezért egyértelmű, hogy kiállunk az SZNT mellett, és tiltakozunk a marosvásárhelyi tüntetés ellehetetlenítése ellen”

    – jelentette ki Szilágyi Zsolt. A Néppárt elnöke aggasztónak nevezte, hogy 25 évvel a rendszerváltás után Romániában alapvető jogok sérülnek, és több ezer embert fosztanak meg a helyi és megyei hatóságok a szabad gyülekezés jogától. Szilágyi ugyanakkor üdvözölte a SZNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közös felhívását, melyben arra kérik mindazokat, akiknek fontos az autonómia ügye és ellenzik a marosvásárhelyi jogfosztást, hogy tűzzék ki házukra a székely zászlót. „Szükség van arra, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközzel felmutassuk közösségünk erejét, politikusként pedig csak üdvözölni tudom az SZNT és az EMNT együttműködését” – mondta Szilágyi. A Néppárt vezetője elmondta: attól tartanak, a hatóságok provokálni fogják az emlékezni vágyó erdélyi magyarokat, így mindenkit arra kérnek, hogy békésen, a demokratikus keretek között maradva, méltósággal emlékezzenek a székely hősökre, és így ünnepeljék a székely szabadságot. „Félő, hogy a Fekete Márciushoz hasonlóan, bizonyos erők ismét provokációra készülnek, hogy ebből politikai tőkét kovácsoljanak. Ezért arra kérem a rendőrség és a csendőrség vezetőit, hogy a jogállamhoz méltó módon viselkedjenek” – mondta a Néppárt elnöke. Újságírói kérdésre válaszolva Szilágyi azt is elmondta, a Néppárt és az EMNT helyi vezetői részt vesznek a délután, Erdély több városában is megszervezésre kerülő tiltakozó megmozdulásokon. „Arra kérem a román hatóságokat, hogy ne féljenek az erdélyi magyarság szabadságvágyától, hiszen románok és magyarok közös szabadság-szeretetéből jöhet létre egy élhető, demokratikus Románia” – nyilatkozta Szilágyi Zsolt.

    A sajtótájékoztató után Szilágyi Zsolt pártelnök virágot helyezett el a Székely vértanúk emlékművénél.

     

  • EMNP+Budapesten-vag

    Budapesten tárgyalt az Erdélyi Magyar Néppárt vezetősége

    2015. március 5-én, csütörtökön hivatalában fogadta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, valamint Wetzel Tamás nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) vezetőit: Szilágyi Zsolt elnököt, valamint Zatykó Gyula és Zakariás Zoltán alelnököket.

    Az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői beszámoltak a pártban nemrég lezajlott tisztújító közgyűlés eredményeiről, valamint megvitatták a magyar kormány képviselőivel a nemzetpolitika aktuális kérdéseit. A felek olyan időszerű témákkal kapcsolatban is egyeztettek, mint a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) kialakult helyzet, a Székely Mikó Kollégium ügye, valamint a Székely Szabadság Napja megünneplésének korlátozása.

    A magyar kormány képviselői ismételten biztosították az EMNP vezetőit arról, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által működtetett Demokrácia Központok hálózata a magyar kormány stratégiai partnere,

    amelynek az egyszerűsített honosítási eljárásban nyújtott segítségére a kormány a továbbiakban is számít.

    A megbeszélés végén a felek megvitatták az ukrajnai válság aktuális fejleményeit és aggodalmukat fejezték ki a kárpátaljai magyarság helyzetével kapcsolatban. A magyar kormány képviselői ismét megerősítették eddigi határozott álláspontjukat, miszerint az ukrajnai konfliktus kizárólag békés, tárgyalásos úton rendezhető.

Page 3 of 912345...Last »