• DSC_0249_VVVV

    Kolozs megyei Néppárt: célunk volt minél több emberhez eljutni

    Kolozs megye több mint 70 települését járták be az Erdélyi Magyar Néppárt önkéntesei, hogy népszerűsítsék a Szilágyi Zsolt államelnökjelölt által képviselt föderalizációs programot. A kampányhajrában a pécsi Fidesz és Fidelitasz önkéntesei is segédkeztek a Néppárt mozgósító tevékenységében.

    Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei elnöke elmondta: az egy hónapos kampány során arra törekedtek, hogy minél több választópolgárhoz eljuttassák a Néppárt üzenetét. „Meggyőződésünk, hogy a Szilágyi Zsolt által képviselt autonómia, föderalizáció és decentralizáció megoldás lehet az erdélyi magyarság problémáira. A kampány során elsődleges feladatunknak tekintettük, hogy minél több településre eljussunk és párbeszédet kezdeményezzünk a helyiekkel. Hisszük, hogy csak így – közös dolgainkat megvitatva – érhetjük el céljainkat” – jelentette ki Soós. A Néppárt Kolozs megyei elnöke kitért a kampány során szerzett tapasztalatokra is: „Örömmel nyugtáztuk, hogy mindenhol érdeklődve fogadták önkénteseinket. A magyar szavazók láthatóan örülnek, hogy a Néppárt megteremtette a választás lehetőségét és önálló államelnökjelöltet indított. A kampány során igyekeztünk hangsúlyozni: Szilágyi Zsolt személyében immár van jó választás.”

    Október 30-án a pécsi Fidesz és Fidelitasz önkéntesei is bekapcsolódtak a Kolozs megyei Néppárt mozgósító munkájába. Az anyaországi vendégek azután látogattak el a kincses városba, hogy a Néppárt és a Minta helyi tagjai – a magyarországi önkormányzati választásokat megelőző kampányban – Pécsett segítették a Fidesz munkáját. „Testvérvárosi kapcsolatunkat is erősítjük azáltal, hogy a kolozsváriak Pécsett, a pécsiek pedig Kolozsváron segítik egymást. Ez idő alatt ismeretségek és barátságok szövődnek, ráadásul nem példa nélküli, hogy azonos értékeket valló politikai pártok önkéntesei – a törvény adta lehetőségekhez mérten – segítik egymást” – nyilatkozta Soós Sándor.

  • _MLA6170

    Németh Zsolt: Magyarország nem dönt az erdélyiek helyett

    A közelgő államelnök-választás témájában tartott sajtótájékoztatót Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke. A kolozsvári találkozón Németh elmondta: a magyar kormány nem akar az erdélyi magyarság helyett dönteni, így mindenki belátása szerint szavazzon november 2-án, de örvendetesnek tartja, hogy két magyar jelölt is versenybe szállt az államelnöki tisztségért.

    „Új geopolitikai helyzetet teremtett az orosz-ukrán konfliktus Európában, így a román-magyar kapcsolatok is felértékelődtek”

    – kezdte hozzászólását Németh Zsolt. A bizottsági elnök szerint a romániai államelnök-választást követően ismét beindulhat a legmagasabb szintű párbeszéd a két ország között, ez pedig a térség stabilitása szempontjából is elengedhetetlen. Németh kijelentette: bárki is lesz a novemberi voksolást követően Románia államelnöke, a magyar kormány nyitott lesz a párbeszédre. „Érthető és örvendetes, hogy két magyar államelnökjelölt is a választók támogatását kéri. Minél több magyar járul vasárnap az urnákhoz, annál nagyobb súllyal lesz jelen az erdélyi magyarság a román közéletben. Ha ez a részvételi arány magas lesz, visszaigazolást nyer a két jelölt indulása, akik a kampány során kétszer olyan hatékonyan tudták hallatni az általuk képviselt közösség hangját” – mondta Németh Zsolt. Az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke kijelentette: Magyarország nem mondja meg az erdélyieknek, kire szavazzanak, s ha bárki annak látszatát kelti, hogy a magyar kormány elkötelezett lenne egyik vagy másik magyar államelnökjelölt mellett, az valótlanságot állít.

    „Szilágyi Zsolt tevőlegesen is részt vett az 1989-es forradalmi eseményekben. Büszkén állíthatjuk, hogy mi, magyarok, kivettük részünket a rendszerváltásból, s most egy olyan államelnökjelöltet támogathatunk, mint Szilágyi.”

    – mondta Tőkés László. Az EMNT elnöke hozzátette: a leendő államelnöknek folytatnia kell a 25 évvel ezelőtt megkezdett rendszerváltó munkát, és egy olyan országot kell teremtenie, ahol nem a korrupció és a bukaresti politikum üzleti érdekei az irányadóak. „Remélem, hogy a nemes verseny eredményéül minél többen elmennek voksolni, s erdélyi közösségünk szavazatával is hallatni fogja hangját” – mondta Tőkés. Az EMNT elnöke kitért a nemrég napvilágot látott Friends of the Proiect on Ethnic Relations nevezetű, amerikainak mondott, ám Romániában bejegyzett szervezet által lebonyolított kerekasztal-megbeszélésre is. „Az RMDSZ autonómiatervezete után egy újabb kampányelemet tettek a közbeszéd tárgyává. Jelen esetben egy, a neptunihoz hasonló titkos paktummal van dolgunk, ráadásul az FPER bejegyzői előzetes letartóztatásban vannak, így a szervezetre rávetül a korrupció gyanúja is. Rá kell döbbennünk, kik állnak az eleve hiteltelennek mutatkozó párbeszéd mögött: korrupciós ügyektől terhelt politikusok, akik láthatóan az RMDSZ partnerei is” – jelentette ki Tőkés László. Az EMNT elnöke hozzászólása végén elmondta: az RMDSZ a magyar szavazók bázisát nem tekintheti saját játékszerének, a választókat pedig arra kérte, a magyarság nemzeti érdekei mentén adják le vasárnap szavazatukat.

    Toró T. Tibor csatlakozott Tőkés László hozzászólásához, és elmondta: „Tegnap Sepsiszentgyörgyön jártam, ahol a helyiek körében elemi erővel tört ki a felháborodás a hír hallatára, hogy egy bűnszövetkezetre bízták az autonómia ügyét. Meggyőződésünk, hogy titkos paktumok helyett világos beszédre van szükség az önrendelkezést illetően is. Szilágyi Zsolt államelnökjelölt a kampány során egyértelművé tette álláspontunkat az autonómiát illetően, így a választók számára is világos lehet, milyen elvek és értékek mentén képzeljük el a politizálást.” Újságírói kérdésre válaszolva a Néppárt elnöke elmondta: „A román-magyar párbeszéd elsődleges témája az autonómia kell legyen. Annak érdekében, hogy a kialakult párbeszédnek konkrét eredményei is legyenek, szükség van az erdélyi magyar társadalom részéről egy belső nyomásra. Ilyen ösztönző erőnek tekinthetjük a Székelyek Nagy Menetelését vagy a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetét, melyet az RMDSZ újonnan megjelent, a dél-tiroli modellt lemásoló tervezete csak gyengíthet. A vasárnapi voksoláson lehetőségünk lesz választani egy Bukarest-központú vagy egy Erdély-központú értékrend között. Jelmondatunkban is azt hirdetjük, Szilágyi Zsolt személyében van jó választás, így arra biztatunk mindenkit, hogy vegyen részt a vasárnapi voksoláson.”

  • 5

    Szilágyi a diszkriminációellenes tanácshoz fordul Funar kijelentései miatt

    Bukarestben tartott sajtótájékoztatót Szilágyi Zsolt államelnökjelölt. A román fővárosban lezajlott találkozón a Néppárt jelöltje elmondta: panasszal élt az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál Gheorghe Funar október 23-i, a Román Közszolgálati Rádióban elhangzott kijelentései miatt.

    Mint ismeretes, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt államelnökjelöltje, október 23-án a Román Közszolgálati Rádióban szervezett vitán vett részt, ahol Gheorghe Funar független jelölttel és Mircea Coşeával, William Brînză képviselőjével szállt vitába. A vita során Gheorghe Funart hiába figyelmeztette a beszélgetés moderátora, többször is ellenséges hangnemben beszélt a Néppárt jelöltjéről és a romániai magyarság egészéről is. Szilágyi Zsolt elmondta: Funar kijelentései sértették a romániai magyar közösséget, ráadásul félő, hogy a független jelölt szavai nyomán sokakban megingott a demokráciába vetett bizalom. „Senki nem akarhatja, hogy az államelnök olyan hatáskörökkel rendelkezzen, hogy önkényesen betilthassa a kisebbségi nyelvek használatát” – reagált a Néppárt jelöltje Gheorghe Funar azon, rádióban elhangzott nyilatkozatára, miszerint megválasztása esetén betiltja a magyar nyelv használatát a Román Közszolgálati Rádióban. Szilágyi arra kérte a diszkriminációellenes tanácsot, hogy vizsgálják meg a szóban forgó rádióadást, és tegyék meg a megfelelő intézkedéseket az ügy rendezése érdekében.

    Választási programjáról beszélve, az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltje elmondta: egy túlközpontosított Románia láthatóan nem képes felvenni a versenyt a fokozott ütemű világgazdasági változásokkal. Szilágyi Zsolt rámutatott: számos európai példa van a föderális államszerkezetekre, s jól látszik, azok az országok, amelyek történelmi régiók szövetségeként működnek, könnyebben találtak megoldásokat a gazdasági világválság támasztotta problémákra is. „Ami Svájcnak, Amerikának vagy épp Belgiumnak megfelelő, Romániában miért ne lehetne egy működő modell?” – tette fel a kérdést a Néppárt jelöltje.

    „Románia egyik legnagyobb értéke a sokszínűség. Erdély a multikulturalitás és a tolerancia otthona, így a klasszikus erdélyi értékek Románia-szintű kiterjesztése nem csak a régió, hanem az egész ország javára válna. Jogos követelésünk tehát, hogy Erdélyt ne egy periférikus régióként kezelje a bukaresti főhatalom, hanem engedje, hogy az ország motorja legyen. Ehhez mind a gazdasági, mind a geográfiai feltételek adottak, épp ezért érthetetlen Bukarest centralista magatartása” – nyilatkozta Szilágyi Zsolt. „Büszkének kell lennünk történelmi régióinkra. Erdély felemelkedését csakis a többi régióval szövetségben képzelhetjük el. A mi célunk egy élhetőbb Románia kialakítása, ahol nem a mindent átszövő korrupció az uralkodó, hanem a békés egymás mellett élés, valamint a többségi és kisebbség között kialakított párbeszéd.” A Néppárt jelöltje ugyanakkor elmondta: nem csak a román és magyar fél között van szükség érdemi párbeszédre, hiszen ugyanolyan fontos a magyar-magyar párbeszéd is. „Sajnálatos, hogy az RMDSZ államelnökjelöltje visszautasította meghívásomat, hogy a nagy nyilvánosság előtt vitázzunk az erdélyi magyarság jövőjét érintő ügyekben. Ennek ellenére fenntartom a meghívást, és sokadszorra is vitára hívom Kelemen Hunort.

    Újságírói kérdésre válaszolva Szilágyi elmondta: még nem döntötték el, a választások második fordulójában kit támogat a Néppárt, de egy biztos, nem állnak ki olyan államelnökjelölt mellett, aki nyíltan támadta az erdélyi magyar közösséget, s annak anyanyelv- és szimbólumhasználatát.

  • szentgyorgy_sajtaj_K3IG3826_vv

    A párbeszéd elutasítása a tévedés beismerése

    Sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Szilágyi Zsolt államelnökjelölt elmondta: aki elutasítja a párbeszédet, beismeri, hogy rossz úton jár.

    Az Erdélyi Magyar Néppárt államelnökjelöltje Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatót. A hétfői találkozón Szilágyi Zsolt kitért eddigi kampánykörútjának értékelésére is. Az államelnökjelölt elmondása szerint a lakossági fórumokon aktív párbeszéd alakult ki a Néppárt által meghirdetett politikai programról. „Az autonómia, a föderalizmus és a decentralizáció gondolata láthatóan foglalkoztatja az embereket. Mindannyian érdekeltek vagyunk abban, hogy egy központosított vezetés helyett saját kezünkbe vegyük irányításunkat” – mondta Szilágyi Zsolt. Az államelnökjelölt több mint egy hete járja Székelyföld településeit, ahol lakossági fórumokon és az autonómia témakörében szervezett nyilvános beszélgetéseken vesz részt. Utóbbiakat Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével és Toró T. Tiborral, az Erdélyi Magyar Néppárt elnökével közösen tartják.

    Szilágyi Zsolt az SZNT és a Néppárt elnökével közösen vett részt az október 25-én Marosvásárhelyen megtartott autonómiakonferencián is, melynek záróeseménye az a kerekasztal-beszélgetés volt, amelyen sem az RMDSZ, sem a Magyar Polgári Párt képviselői nem vettek részt. „A székelyföldi településeken tartott találkozóinkon rendre megjelentek az MPP és az RMDSZ helyi képviselői is, így érdemi párbeszéd alakulhatott ki a lokális kérdéseket illetően. Ennek fényében még inkább sajnálatos, hogy Kelemen Hunor nem vállalta a nyilvános vitát, holott többször is meghívtam egy, a nagy nyilvánosság előtt lefolytatott beszélgetésre. Az erdélyi magyar közösség javára válna, ha egészséges magyar-magyar párbeszéd alakulna ki a kampány során. Akik visszautasítják a párbeszédet, elismerik, hogy rossz úton járnak” – jelentette ki Szilágyi Zsolt.

    A Néppárt államelnökjelöltje hozzátette: a kampány utolsó hetében is arra törekednek, hogy minél több választópolgárhoz eljusson a Néppárt üzenete. „Az erdélyi és romániai regionalisták jelöltje kívánok lenni, így ennek megfelelően a regionalizáció, az autonómia és a decentralizáció elveit tartom irányadónak” – mondta Szilágyi Zsolt.

  • konferenciavvvvvvv

    Konferencia az autonómiáról és a regionalizmusról

    Október 25-én a marosvásárhelyi ifjúsági házban szervezett konferenciát az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács. Az Autonómiatervezetek és regionalizmus a politikai képviselet asztalán címmel megszervezett eseményen romániai és külföldi meghívottak (kutatók és politikusok) vettek részt. Az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt képviselői távol maradtak a vitától.

    Cseh Gábor, a konferencia házigazdája, az EMNT marosszéki elnöke köszöntőjében elmondta: nagy öröm számára, hogy a rendezvényre Marosvásárhelyen kerül sor, hiszen a székely város mindig kiemelt szerepet töltött be az erdélyi magyarság sorsának alakulásában. Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke köszöntötte az esemény résztvevőit, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a szombati konferencia egy folyamat része, hiszen ehhez hasonló rendezvényre tavaly november már sor került Sepsiszentgyörgyön. Szilágyi Zsolt államelnökjelölt köszöntőbeszédében elmondta: sokan úgy érezhetik, a mindennapi politizálás mellőzi a szakmai hátteret, a szakemberek pedig igyekeznek távolságot tartani a politikától. A kettő azonban – szakmaiság és politika – nem létezhet egymás nélkül, így az EMNT és az SZNT által szervezett konferenciának fontos szerepe van abban, hogy a politikum által hirdetett célok tudományos megvilágítást nyerjenek. „Amikor olyan jelentős strukturális változásokat hirdetünk, mint a föderalizáció, a politikai támogatáson túl arra is szükségünk van, hogy elképzeléseink szakmailag is alátámasztottak legyenek” – jelentette ki a Néppárt államelnökjelöltje.

    A konferencia nyitóelőadását Dr. Bakk Miklós, politológus, a Babeș—Bolyai Tudományegyetem tanára tartotta, aki a dél-tiroli autonómiamodellt és az erdélyi autonómiatervezeteket hasonlította össze. „Az autonómiatervezetek folyamatos alakulásokon mennek keresztül, most azonban, hogy mindhárom erdélyi tervezet nyilvános, lehetőség lenne a szakmai vitára” – kezdte mondandóját Dr. Bakk Miklós. Az erdélyi kutató hozzátette: az erdélyi autonómiatervezetek egyik közös pontja, hogy mindhárom hivatkozik – kisebb vagy nagyobb mértékben – a dél-tiroli autonómiára, így magától értetődő előbbi három összehasonlítása a külföldi példával. Amint az Bakk előadásából kiderült, míg az SZNT tervezete viszonylag kevés átvett elemet hordoz magában a dél-tiroli modellből, gyakran hivatkozik a dél-tiroli folyamatra. Az EMNT tervezetét mozaik-tervezetnek nevezte Bakk, aki elmondta: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács egy általánosabb víziót fogalmaz meg, amikor autonómiáról beszél tervezetében. Az RMDSZ nemrég napvilágot látott törvénytervezete kapcsán Dr. Bakk Miklós elmondta: a Szövetség sokat merített a dél-tiroli autonómiamodellből, annak hatásköröket illető passzusait szinte szóról-szóra átvette, ez azonban nem jelenti azt, hogy román közegben használható tervezet jött létre. „Az RMDSZ törvénytervezete egy parlamenti vitára előkészített anyagnak tűnik, mely egy román parlamenti közegre volt szabva” – mondta előadása végén Dr. Bakk Miklós.

    Dr. Bodó Barna politológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára a romániai politikusok autonómiáról folytatott diskurzusait vizsgálta. A kutató elmondta: a román közéletben nincs egyensúlyban a román és magyar fél közötti, autonómiát érintő diskurzus. Dr. Bodó Barna ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a román alkotmányban jelen van autonómia fogalma egyházi, oktatásügyi vagy önkormányzati kérdések kapcsán. Az előadás végén a Sapientia – EMTE tanára román politikusok kommunikációját vizsgálta, különös figyelmet fordítva az autonómiát érintő nyilatkozataikra.

    Rolf Granlund az Aland-szigetekről érkezett Marosvásárhelyre. Az Aland’s Framtid Párt vezetőtanácsának tagja ismertette az Aland-szigetek rövid történetét, gazdasági és szociális sajátosságait, valamint a helyi autonómia kivívásának történetét, annak működési elvét. Granlund beszélt arról is, hogy az Aland-szigeteken több száz éves hagyománya van az autonómiának, mégis mind a mai napig vannak az önrendelkezést ellenzők, s a Finn központi hatalommal szimpatizáló állampolgárok. „Hangosan és határozottan kell követelni az önrendelkezést. Mi ezt tettük, és ezt javasoljuk önöknek is” – zárta hozzászólását Granlund.

    Szokoly Elek politikai elemző az autonómia időszerűségéről beszélt, valamint ő is kitért az önrendelkezésről folytatott román-magyar párbeszéd hiányára. Véleménye szerint csakis a román féllel közösen lehet megvalósítani az autonómiát, ehhez azonban – Szokoly véleménye szerint – még nem jött el a megfelelő pillanat.

    Dr. Andrea Carteny történész, a Római Egyetem tanára magyarul kezdte előadását. A magyarul és románul is jól beszélő külföldi kutató a föderalizmus intézményének történelmi áttekintésén túl, az autonómia fogalmának megjelenését is ismertette. Carteny hangsúlyozta a nemzeti közösségek közti párbeszéd fontosságát, valamint a közös történelmi múlt feldolgozásának nélkülözhetetlenségét.

    Fodor Imre, Marosvásárhely volt polgármestere megköszönte a szervezőknek, hogy az autonómiakonferencia létrehozásával lehetőséget teremtettek arra, hogy az önrendelkezésről magas szakmai színvonalon értekezhessenek a hozzáértő kutatók és politikusok. „Vigyáznunk kell arra, hogy amit a székelységnek sikerül majd kivívnia, az ne csak a székelységnek legyen hasznos. Gondolnunk kell a szórványban élőkre is, akik bár nem egy tömbben élik mindennapjaikat, ugyanúgy a magyar kultúra és a magyar közösség részesei” – mondta Fodor Imre.

    Eva Bidania Ibargutxi, az Európai Szabad Szövetség politikai tanácsadója örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy az EFA és az erdélyi magyarság között egyre szorosabb kapcsolat alakul ki. Ennek legnagyobb segítője az Erdélyi Magyar Néppárt, amely a konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón az EFA szervezetéhez való csatlakozási szándékát jelentette be. Az EFA politikai tanácsadója elmondta: a szervezetet közel 40 európai párt alkotja, melyek között különböző politikai nézeteket valló szervezetek vannak, de konkrét ügyek mentén szövetségesekre lelnek egymásban. Az autonómiatörekvések kapcsán Eva Bidania Ibargutxi kijelentette: azok a román politikusok, akik az autonómiát Európa-ellenesnek nevezik, hazudnak, hiszen számos nemzetközi példa van az önrendelkezés sikeres működésére. „A román kormányzás erősen centralista jellege nem maradhat fenn örökké. 25 évvel a rendszerváltás után a decentralizációs folyamat új erőt kell kapjon” – mondta az EFA politikusa, aki sok sikert kívánt Szilágyi Zsolt államelnökjelöltnek a közelgő választáson.

    Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke elmondta: bár a rendszerváltás óta Románia sok szempontból fejlődött, néhány lényeges területen semmilyen előrelépés nem történt. Ilyen területnek nevezte a romániai megyerendszert is, mely a Ceaușescu-diktatúra maradványaként – Enache szerint – az ország dinamikus fejlődésének egyik gátja. „Bár a román állam folyamatosan arra hivatkozik, hogy megtalálta a megoldást a kisebbségi kérdés megoldására, hiszen a nemzeti kisebbségek képviselői benn ülnek a román parlamentben, ez azonban a kisebbségi jogérvényesítés egy állomása csupán” – jelentette kis Enache. „A centralizmus ellehetetleníti a régiók egészséges fejlődését. Bár a Ceaușescu meghalt, a központosított államigazgatás mind a mai napig tart. A decentralizáció nélkülözhetetlen, ha élhetőbb jövőt akarunk gyermekeinek” – mondta Smaranda Enache.

    Adrian Szelmenczi, az ActiveWatch projektmenedzsere diszkriminációs kérdésekről tartott előadást, mely során konkrét esettanulmányokat is elemzett. Szelmenczi beszélt a nyelvhasználatot és a kisebbségek mindennapi életét befolyásoló nemzetközi egyezményekről is, valamint mindazokról a román jogi hiányosságokról, amelyek miatt mind a mai napig megoldatlan a magyar nyelvhasználat ügye.

    Dr. Szilágyi Ferenc, a Partiumi Keresztény Egyetem tanára a Partium földrajzi és történelmi sajátosságairól beszélt, valamint az Érmelléken élő tömbmagyarság jogos autonómiaigényeiről. A regionalizmus gondolata nem újdonság Európában, s Románia is jobban járna a történelmi régiók szövetségével – derült ki Szilágyi előadásából.

    Dr. Davyth Hicks, az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat főtitkára bejelentette: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács is csatlakozott a hálózathoz, így ezentúl közösen küzdhetnek a romániai magyarság nyelvi jogainak érvényesítéséért. Hicks elmondta: az ELEN Európa számos országában jelen van, és őrködni kívánnak a kisebbségek szabad nyelvhasználata felett.

    A konferencia zárásaként kerekasztal-beszélgetésre került sor. Az Autonómia és regionalizmus – a képviselet hatékonysága címmel megszervezett beszélgetésen, bár előzőleg meghívást kaptak, sem az RMDSZ, sem a Magyar Polgári Párt képviselői nem vettek részt. Szilágyi Zsolt államelnökjelölt, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke az autonómiatörekvések aktuális helyzetén túl egyéb aktuálpolitikai kérdésekről is beszéltek.

  • efa_neppartvvvv

    A Néppárt csatlakozik az Európai Szabad Szövetséghez

    Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt államelnökjelöltje és Eva Bidania Ibargutxi, az Európai Szabad Szövetség politikai tanácsadója sajtótájékoztatón jelentették be: a Néppárt kérvényezte felvételét az EFA szervezetébe.

    „Idén először a Néppárt államelnökjelöltet is állított. Ez is azt jelzi, hogy politikai értelemben is „nagykorúvá” váltunk, így ideje volt, hogy felvételünket kérjük az Európai Szabad Szövetségbe. Az Európai Parlamentben már hosszú ideje együtt dolgozunk, ismerjük egymást és szövetségesekre leltünk egymás személyében” – jelentette ki Szilágyi Zsolt.

    Eva Bidania Ibargutxi hozzátette: „Évtizedes együttműködés áll az EFA és a Néppárthoz köthető vezetők mögött. Fontos, hogy a politikai szervezetek szövetségesekre találjanak, és nemzetközi kapcsolatokat építsenek ki, így a Néppárt csatlakozási szándékát örömmel fogadtuk, és a csatlakozási folyamat végén, teljes jogú tagokként gazdagíthatják politikai családunkat.”

    A bejelentésre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács által szervezett Autonómiatervezetek és regionalizmus a politikai képviselet asztalán címmel megszervezett konferencián került sor.

  • konferencia_K3IG3191_v

    Kerekasztal-beszélgetés autonómiáról és regionalizmusról

    Október 25-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács autonómiakonferenciát szervezett. Az esemény zárásaként kerekasztal-beszélgetésre került sor Szilágyi Zsolt államelnökjelölt, Toró T. Tibor Néppárt-elnök és Izsák Balázs SZNT-elnök részvételével. A beszélgetésen, bár előzetesen meghívást kaptak, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt képviselői nem jelentek meg.

    Farkas Réka, a Háromszék újságírója és a szombati beszélgetés moderátora elmondta: sajnálatos az RMDSZ és az MPP távolmaradása, hiszen így nincs lehetőség a tényleges vitára. Bár a két párt képviselői meghívást kaptak, az általuk kidolgozott autonómiatervezetekről mégsem kívántak beszélgetni.

    Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke elmondta: az RMDSZ nemrég napvilágot látott tervezete 75 százalékban a dél-tiroli autonómiamodell másolata, így nem illeszkedik a romániai jogrendbe, és számos részlete értelmezhetetlenné vált. Ugyanakkor örvendetesnek nevezte a tényt, hogy a Szövetség 25 évvel a rendszerváltás után belépett az autonómiáról folytatott diskurzusba. Az SZNT elnöke részletesen elemezte az RMDSZ tervezetét, majd kijelentette: a Szövetség törvénytervezetéből hiányzik a lényeg, vagyis a konkrét cél megfogalmazása.

    „Téves elgondolás, hogy az önrendelkezés célja a jólét lenne. Az ehhez vezető legrövidebb út az asszimiláció lenne, melyet egyetlen felelős magyar vezető sem kívánhat”

    – mondta Izsák. „Összefogás-párti vagyok, de világosan kell látnunk, hogy milyen célok mentén jön létre egy esetleges együttműködés. Ennek az összefogásnak egyik legjobb példája a Székelyek Nagy Menetelése volt, melyben az RMDSZ is együttműködött, igaz, akkor a Szövetség nem volt a román kormány tagja, így mozgásterük is kiterjedtebb volt. A hosszú távú összefogáshoz szilárd elvi alapokra van szükség. Csak az összefogás kedvéért nem lehet együttműködés kialakítani” – jelentette ki Izsák.

    Szilágyi Zsolt államelnökjelölt moderátori kérdésre válaszolva elmondta: szerette volna, ha már a kampány során is létrejön egy magyar-magyar párbeszéd az autonómiát és egyéb kiemelkedő, az erdélyi magyarság szempontjából fontos kérdéseket illetően. „Többször is nyilvános vitára hívtam Kelemen Hunort, melyet ezúton is megismétlek. Az RMDSZ államelnökjelöltje mindeddig elutasította a meghívást, és most sincs jelen senki a Szövetség részéről. Sajnálatosnak tartom az RMDSZ hozzáállását, hiszen meggyőződésem, hogy szükség van a magyar-magyar párbeszédre ahhoz, hogy a választók számára is világos legyen, mit képviselünk, milyen értékrend alapján politizálunk” – mondta Szilágyi. A Néppárt államelnökjelöltje felhívta a figyelmet arra, hogy az autonómiának több évszázados hagyományai vannak úgy a magyar, mint a román történelemben. „II. András a Nagyszeben környékén élő szászoknak már 1224-ben autonómiát adott. Az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatban a románság is autonómiát ígért a nemzeti kisebbségeknek, s a Románia alapját képező közjogi dokumentumot irányadónak tartja a mai románság. Ehhez képest napjainkban az Erdélyben élő magyarság önrendelkezése megoldatlan” – jelentette kis Szilágyi Zsolt.

    „Ha politikusaink a saját üzleti ügyeik miatt járnak Bukarestbe, és a faexporttal kapcsolatos érdekeiket képviselik az autonómia helyett, akkor elképzelhetetlen az összefogás. A román politikában uralkodó zsákmányrendszer olyannyira elmélyült, hogy egyetlen parlamenti párt sem maradhatott ki belőle. Aki pedig korrupciós ügyekbe keveredik, annak nem önálló véleménye lesz, hanem dossziéja, melytől zsarolhatóvá és irányíthatóvá válik. Ilyen körülmények között nem lehet harcolni az önrendelkezésért, és az összefogás is elképzelhetetlen. Erre számos külföldi példa is van: egyetlen nyugat-európai közösség sem tudott úgy harcolni az autonómiáért, hogy vezetőik a főhatalom emberei voltak.” – mondta a Néppárt államelnökjelöltje. Szilágyi Zsolt kitért arra is, hogy a román politikusok nagy része az autonómiáért küzdő erdélyi szervezeteket veszélyesnek tartják. „Akik európai értékekért, és Európában már kipróbált, működőképes autonómiamodellért harcolnak, azok nem lehetnek egyetlen demokratikus állam számára sem veszélyesek. Romániában szerencsére nincsenek olyan szervezetek, amelyek erőszakos eszközökkel küzdenek az önrendelkezésért. Mi a párbeszéd erejében bízunk és azt kérjük: Bukarest ne Erdély ellenében munkálkodjon, hanem engedje, hogy ez a történelmi régió legyen az ország motorja” – jelentette ki Szilágyi.

    Toró T. Tibor, a Néppárt elnöke elmondta: bár 1992-ben a Kolozsvári Nyilatkozatban rögzítették az autonómia iránti határozott igényt, 2002-ben a vezető RMDSZ-es politikusok arról beszéltek, hogy megbukott az autonómiaküzdelem.

    „Ha az RMDSZ komolyan segíteni szerette volna az önrendelkezés ügyét, úgy az SZNT tervezetét vették volna alapul, és nem egy új törvénytervezettel állnak elő, mely ráadásul a dél-tiroli modell egyszerű másolata.

    Az autonómia szempontjából jelenleg nem az a lényeges, hogy az SZNT tervezete miként van megfogalmazva, vagy milyen hatásköröket ír elő, hiszen mindezek idővel változtathatóak. Sokkal fontosabb, hogy a Székely Nemzeti Tanács statútuma mögött egy erős mozgalom áll, és széleskörű támogatottságnak örvend” – mondta a pártelnök. Toró T. Tibor komoly problémának nevezte, hogy az RMDSZ tervezete alkotmánymódosításhoz köti az autonómia létrejöttét, hiszen így – véleménye szerint – egy beláthatatlanul távoli jövőbe tolja ki az önrendelkezés esetleges megvalósítását, és gyengíti a kialakult mozgalmi bázist. Az összefogás kérdése kapcsán Toró elmondta: „Arra a kérdésre, hogy az erdélyi magyarság ügye képviselhető-e egyetlen szervezetbe tömörülve, a történelem már válaszolt. A célunk az kell legyen, hogy egyensúlyt alakítsunk ki a különböző politikai elképzelések között és felszámoljuk az erdélyi magyar politikában uralkodó hidegháborús helyzetet.”

    A kerekasztal-beszélgetésnek is helyet adó konferencián számos külföldi és hazai szakember és politikus tartott előadást az autonómia és a regionalizmus kérdésében. Az esemény részletes beszámolóját az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács honlapján (www.emnt.org) is megtalálhatják.

  • snagov_K3IG1831

    Nagy Imre emlékművénél koszorúzott Szilágyi Zsolt államelnökjelölt

    Október 23-án Szilágyi Zsolt államelnökjelölt Nagy Imre mártír miniszterelnök fogva tartásának snagovi emlékművénél koszorúzott.

    Az Erdélyi Magyar Néppárt jelöltje az 1956-os forradalomra emlékezve kijelentette: „Október 23-nak és 1989 december 16-nak ugyanaz az üzenete. A szabadság egy és oszthatatlan minden kelet-közép-európai nemzet számára. Küzdenünk kell a teljes értékű emberi életért, nemzetiségi vagy vallási hovatartozástól függetlenül. Nagyjaink és áldozataink emléke is arra kötelez bennünket, hogy folytassuk a harcot Erdély felemelkedéséért. Nagy Imre emlékművénél joggal mondhatjuk: közösen kell dolgoznunk Erdély európai jövőjéért.”

    A főhajtáson jelen volt Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Választmányának elnöke és György László csíkszéki Néppárt-elnök is.

  • radio_K3IG1766_VV

    Szilágyi—Funar vita a Román Közszolgálati Rádióban

    Szilágyi Zsolt államelnökjelölt a Román Közszolgálati Rádió műsorában kül- és belpolitikai kérdésekről vitázott más román jelöltekkel. Kelemen Hunor nem ment el a beszélgetésre.

    Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt államelnökjelöltje csütörtökön a Román Közszolgálati Rádióban szervezett vitán vett részt, ahol Gheorghe Funar független jelölttel és Mircea Coşeával, William Brînză képviselőjével szállt vitába. A találkozón a külpolitikai és nemzetbiztonsági kérdéseken túl szó volt a Moldovai Köztársaság helyzetéről is. A vitán Kelemen Hunor, bár a műsor szerkesztőitől meghívást kapott, nem vett részt és képviselőt sem küldött.

    „Románia érdeke, hogy valódi párbeszéd és együttműködés alakuljon ki a román, magyar és az országban élő egyéb nemzeti közösségek között. Ugyanígy egy föderális államszerkezet is a történelmi régiókban élők mindennapjait könnyítené meg”

    – jelentette ki Szilágyi. A Néppárt jelöltje hozzátette: „Európában nem csak központosított államokra van példa. Ha Románia autonóm régiók szövetsége lenne, az elősegítené az ország stabilitását és gazdasági növekedését.” A vita során Szilágyi példaként említette Iuliu Maniu II. Károlynak címzett levelét. A román államférfi 1938-ban arra hívta fel az uralkodó figyelmét, hogy az erdélyiek gyarmatosítva érzik magukat a Bukaresti főhatalom által. „Több mint hetven évvel ezelőtt már világos volt, hogy Erdélynek autonómiára van szüksége. Magam is ezen a véleményen vagyok, és Románia föderalizálását inditványozom” – nyilatkozta Szilágyi. A néppártos jelölt hivatkozott a Gyulafehérvári Nyilatkozatban foglaltakra, melyben a románság ígéretet tett arra, hogy az ország területén élő nemzeti közösségek teljes körű autonómiát kapnak. „Az 1918-ban megfogalmazott nyilatkozat ígéretei máig sem váltak valóra, ez pedig nem segíti a román-magyar megbékélést” – jelentette ki Szilágyi Zsolt. A néppártos államelnökjelölt arra hívta fel a figyelmet, hogy Iuliu Maniuhoz hasonlóan, az ott élők is gyarmatosításként éltek Románia moldovai fennhatóságát. „Azt látjuk, hogy a moldovaiak többsége nem támogatja az egyesülést. A föderalizmus azért is indokolt, mert a történelmi régiók autonómiájának biztosításával Románia a moldovaiak számára is vonzóbbá válhatna.” – mondta Szilágyi.

    Mircea Coşea egyetértett a Néppárt jelöltjével abban, hogy szükség van a román-magyar párbeszédre és a kapcsolatok normalizálására. „Lehet, hogy a Szilágyi Zsolt által képviseltek – mint például Románia „erdélyesítése” – első pillanatra meglepő, mégis indokolt az erdélyi szellemiség Románia szintű kiterjesztése.” – mondta Coşea.

    Gheorghe Funart hiába figyelmeztette a beszélgetés moderátora, többször is ellenséges hangnemben beszélt a Néppárt jelöltjéről és a romániai magyarság egészéről is. Moldova és Románia esetleges egyesülése kapcsán elmondta: e kérdéskört a szerinte román felmenőkkel rendelkező Vladimir Putyin orosz elnökkel fogja megtárgyalni.

    A beszélgetés végén Szilágyi Zsolt, a vitán résztvevő egyetlen magyar államelnökjelöltként, románul és magyarul is választásra buzdította a szavazópolgárokat. Erre Funar újabb éles megnyilvánulással reagált, kijelentve: amennyiben államelnök lesz, a Román Közszolgálati Rádióban kizárólag román nyelven beszélhetnek majd a meghívottak.

  • udvarhely_sajtaj_K3IG0466

    Székelyudvarhelyen járt Szilágyi Zsolt

    Székelyudvarhelyi állomásához érkezett Szilágyi Zsolt államelnökjelölt kampányturnéja. A Néppárt jelöltje sajtótájékoztatóján bírálta a Ioan Rus közlekedési miniszter által bemutatott közlekedés-fejlesztési tervezetet, mely hátrányosan érintene számos székelyföldi települést, így Székelyudvarhelyet is.

    Szilágyi Zsolt mellett Toró T. Tibor, a Néppárt elnöke és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke is részt vett azon a sajtótájékoztatón, ahol a néppártos államelnökjelölt külön kitért a Székelyudvarhelyet súlyosan érintő közlekedés-fejlesztési tervre is. „A Székely Gőzöst, mely Udvarhelyet Segesvárral köti össze, s így utasok százainak életét könnyíti meg, most végképp felszámolnák.” – jelentette ki Szilágyi. A közlekedési miniszter által bemutatott tervezet értelmében ugyanis felszámolásra kerülnének az olyan vasútállomások, melyek Bukarest szerint mérsékelt utasforgalmat bonyolítanak le.

    „Ami egy centralizált vezetés szemében nem prioritás, az a helyi közösségek számára mindennapi szükséglet lehet”

    – mondta a Néppárt államelnökjelöltje. Szilágyi Zsolt elmondta: ha Bukarest nem képes hatékonyan elkölteni az adófizetők pénzét, adják át az infrastruktúra-fejlesztés koordinálást egy regionális választott testületnek, amely a helyi igények és lehetőségek fényében rendezheti a fejlesztések ügyét. „Európában számos példa van a regionalizmusra, így az olyan esetekre is, amikor helyben döntenek a javaslatunkhoz hasonló kérdésekben. Ha tőlünk nyugatabbra ezek jól működő rendszerek, Románia miért ne profitálhatna egy ilyen modellből?” – tette fel a kérdést Szilágyi.

    Székelyudvarhelyen Toró T. Tibor elmondta: november 2-án Bukarest és Erdély között választhatunk, s az urnákhoz járulók eldönthetik, egy centralizált államhatalmat, vagy az autonómiát támogatják. Ehhez kapcsolódott Izsák Balázs is, aki a választás fontosságán túl hangsúlyozta: a novemberben leadandó szavazatok egyben az autonómiára leadott voksok is lehetnek, így reméli, hogy minél több erdélyi magyar részt vesz a szavazáson, és azt a jelöltet támogatja, aki egyértelműen képviseli az autonómia ügyét.

    Szilágyi Zsolt államelnökjelölt a tegnapi nap folyamán a Gyergyói-medencében járt, ma pedig Toró T. Tiborral és Izsák Balázzsal közösen autonómia-fórumokon vesz részt Homoródszentpálon, Felsőboldogfalván és Székelyudvarhelyen. Holnap (október 22-én) Parajdon és Bögözön vitatják meg az autonómiatörekvések jelenlegi helyzetét.

Page 5 of 9« First...34567...Last »