• 20140915_sajttaj2

    Szilágyi nyílt vitát sürget

    Nyílt vitára hívja Kelemen Hunort, az RMDSZ államfőjelöltjét Szilágyi Zsolt, aki az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) színeiben méretkezik meg a novemberi választáson.
    Szilágyi hétfői nagyváradi sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy Ráduly Róbert, Csíkszereda RMDSZ-es polgármestere a Duna Televíziónak nyilatkozva arról beszélt, hogy az RMDSZ titkos megbeszélést folytatott Brassópojánán a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőivel, ennek részleteit azonban teljes homály fedi.

    „Jogunk van tudni, hogy ki, mit, hol és mikor egyeztetett, illetve született-e bármilyen írásos paktum, amely a magyar közösségre káros hatással lehet”

    – szögezte le, emlékeztetve az ominózus 1993-as neptunfürdői találkozóra, amelyen az RMDSZ vezető politikusai mandátum nélkül, titokban együttműködésről tárgyaltak az akkori kormány képviselőivel. „Ez mai napig meghatározó momentuma a romániai magyar politikának, szimbóluma a jogos követelésekről való lemondásnak” – mutatott rá Szilágyi, hangsúlyozva, hogy bár ismét egyértelmű és „aggasztó” jelek mutatnak arra, hogy az RMDSZ államfőjelöltje, Kelemen Hunor Victor Ponta kormányfőt, a PSD jelöltjét támogatja, igenis tudniuk kell, ha erről írásos alku is köttetett.

    Szilágyi elmondta továbbá, kiállnak korábbi álláspontjuk mellett, mely szerint az RMDSZ autonómiatervezete olyan, mint „Colombo felesége”: mindenki hallott már róla, de senki sem látta. „A székelyek szavaival élve, ahogyan a medve nem játék, úgy az autonómia sem játék. A nyílt vitának helye van, hogy ezeket a kérdéseket tisztázzuk” – szögezte le. Reméli, hogy erre minél hamarabb sor kerül, és a kampánystábok megoldják az esemény élő közvetítését is.

    Ez persze majd csak a jelöltségeket támogató aláírások összegyűjtése után várható, Szilágyi azonban már jelezte: a szükséges 200 ezer aláírás háromnegyede már megvan, és minden önkéntest arra kér, hogy az íveket péntekig jutassák el a néppárti irodákba, hogy hétvégén tudják azokat összesíteni, és időben leadni.

    Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei szervezetének elnöke elmondta, Bihar megyében már a 25 ezredik aláírást is „elkönyvelték”, mégpedig épp Varga Csabának köszönhetően. A világ nyolcezreseire törő nagyváradi hegymászó – aki a tavaly a K3-ként ismert Broad Peak csúcsait hódította meg első Bihar megyeiként – a sajtó jelenlétében írta alá az ívet.

    Elmondta, míg korábban még csak fenyegetésekről és félrevezetésekről számoltak be, addig az RMDSZ immár agresszióig fajult, hogy meggátolja a néppárt aláírásgyűjtését. Erről számolt be hétfőn a csíkszeredai EMNP alelnöke, Papp Előd is, jelezve, hogy a Kovászna megyei Torján, az Őszi Sokadalom idején egy RMDSZ-es tisztségviselő tépte ki az EMNP önkéntese kezéből a támogatói íveket, majd mikor az a rendőrség segítségét kérte, a helyi polgármester a támadó védelmére kelt.

    Zakariás Zoltán, az EMNP országos választmányának elnöke, a párt alelnöke továbbá Csíkszeredában rámutatott: az RMDSZ autonómia-törvénytervezete nem veszi figyelembe a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által már korábban elkészített statútumot, amely jelentős társadalmi elfogadottságnak örvend. A párt alelnöke elmondta: az újonnan megalkotott törvény nem a Székelyföldről szól, mindössze a szövetség egy újabb kampányfogásának tekinthető. Ezeknek fényében bátran kijelenthető, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltje, nem képviseli a székelyek érdekeit.

    Papp Előd hozzászólásában rámutatott: a kiszivárogtatott RMDSZ-es törvénytervezet magában hordozza annak veszélyét, hogy a bukaresti hatalom az új statútum segítségével fogja kontrollálni az autonómiamozgalmat, s a Babeş–Bolyai Tudományegyetem vagy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ügyéhez hasonlóan nem történnek majd érdemi előrelépések. Mindezek fényében a néppárt alelnökei ismét hangsúlyozták: pártjuk továbbra is kiáll az SZNT autonómiatervezete mellett.

  • cimer_05

    Bemutatták a Partium zászló- és címerterveit

    Nagyváradon kiállítás nyílt azokból a partiumi zászló- és címertervekből, amelyeket a Partiumi Autonómia Tanács (PAT) által meghirdetett pályázatra küldtek be – közölte szombaton az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT).
    A május végén kiírt pályázatra 18 pályamunka érkezett, melyek közül egy heraldikusból, történészből, grafikusból és földrajztudósból álló szakértői bizottság választja ki a Partium majdani jelképeit. A szélesebb közönség egy hónapig láthatja a terveket. A pályázat kiírásakor a szervezők közölték: az erdélyi országgyűlés 1659-ben Szászsebesen elfogadott határozata írja le az erdélyi nemzetek jelképeit, és rendelkezik azok elkészítéséről és használatáról.

    A pályázati kiíráshoz mellékelt, 355 évvel ezelőtti határozat a négy folyóvizet és a kettős keresztet jelöli meg – „Magyarország Erdélyhez incorporáltatott része” jelképeként. A Partium pecsétnyomója és címere azonban a váradi vár török kézre jutása miatt sohasem készült el.

    A tájékoztatás szerint a kiállítás péntek délutáni megnyitóján Csomortányi István, a PAT elnöke elmondta, a Partium bő másfél évtizedes lemaradásban van a székelyföldi autonómiaküzdelemhez képest, amely szintén a székely jelképek elkészítésével kezdődött. Csomortányi hozzátette, jól tudják, a Partium leendő jelképeit ugyanolyan támadássorozat fogja érni, mint a székely szimbólumokat. Úgy vélte azonban, hogy az esetleges támadások akár hasznára is válhatnak az önrendelkezési mozgalomnak. A PAT elnöke hangsúlyozta, hogy a Partiumban élő 400 ezer magyart ugyanúgy megilleti a területi önrendelkezés joga, mint a Kárpát-medence más területein élő magyarokat.

    Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke köszöntőjében kifejtette, talán nem is beszélnénk ma a Partiumról, ha az első világháború végén nem kerül Romániához a terület. „Rajtunk a sor, hogy a regionális önazonosság-tudatot minden eszközzel megerősítsük, és ezt nagymértékben szolgálja a saját zászló és címer” – hangsúlyozta.

    Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltje szerint a partiumi identitás és a helyi közösségek érdekeinek felmutatása az európai normalitás része. Megjegyezte, ma még csak vágyálomnak tűnik, hogy például az Érmellék saját parlamenttel és kormánnyal rendelkező, virágzó kisrégió legyen a partiumi régió keretében, pedig néhány száz kilométerre, Európa számos országában ez a realitás.

  • 5_900k

    Közösen újraértelmezni Erdélyt – Interjú Szilágyi Zsolt államfőjelölttel

    Jobb a pályán lenni, mint az öltözõben; szükség van arra, hogy az erdélyi magyarok és Erdély regionális érdekei megjelenjenek végre az államelnöki kampányban – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szilágyi Zsolt. Az EMNP államfõjelöltje szerint a novemberi választás tétje magyar szempontból az, hogy az Erdély-központú vagy a Bukarest-központú, az eddigi 25 évnek az autonómiaprogramot feladó politikája kap megerõsítést. Szilágyi Zsolt úgy véli, az erdélyi magyar politika nagy hiányossága, hogy nem próbálta szövetségesként megszólítani az erdélyi románokat és azok politikai szervezõdéseit.

    – Az EMNP-ben mondhatni a kényszer szülte, hogy jelöltet állít az államfőválasztáson, miután nem vett részt az európai parlamenti megmérettetésen. Ugyanakkor a párt első körben Tőkés László és Izsák Balázs indítását tervezte, ezután esett a választás Önre. Ugródeszkának vagy esetleg nehéz tehernek tartja ezeket az előzményeket?

    – Megtiszteltetés, hogy rám esett a választás, ugyanakkor sem én, sem pedig Toró T. Tibor EMNP-elnök nem éreztük, hogy hátrányos lenne, hogy több személy indulását elemeztük. Tudatos, hosszas elemzés alapján hozott döntésünk lényege, hogy jobb a pályán lenni, mint az öltözőben. Jobb mozgósítani, mint esetleg bojkottálni. Semmilyen kényszer nem volt, ugyanis világos, hogy ez a kampány, ez a választás egy esély.

    A román államfőválasztáson egy magyar jelöltnek ugyanannyi az esélye, mint kettőnek, új politikai alakulatként viszont a néppártnak lehetőséget teremt arra, hogy bemutassa önmagát, programját, és jobban megismerjék. Ugyanakkor hasonló fontosságú az erdélyi románokkal folytatott párbeszéd és partnerség is, amely új lendületet kaphat az általunk képviselt témák révén.

    – És az sem jelent hátrányt, hogy az elmúlt években Tőkés László kabinetfőnökeként jobbára Brüsszelben tevékenykedett, emiatt nem napi rendszerességgel vett részt az erdélyi magyar, illetve a romániai politikában?

    – 1990 óta vagyok a politikában, és úgy érzem, kifejezetten előny, semmiképpen nem hátrány, hogy az elmúlt években Brüsszelben dolgozva megismerhettem a bukaresti és erdélyi mellett az uniós politika működését is. Még jobban kinyitotta a látóteremet, és egy uniós tagállam politikusa esetében előnyt jelent ismerni az EU működését. Kiegészítette a politikai ismereteimet, hogy 14 év Bukarest után Brüsszelben dolgozhattam, így nem érzem, hogy eltávolodtam volna a hazai közélettől, hiszen amikor tehetem, mindig itthon vagyok.

    – Először történik meg a rendszerváltás óta, hogy a romániai választók két magyar államfőjelölt közül is válogathatnak. Miben rejlik a választás szabadságának előnye, miért érdemesebb Önre szavazni a rivális magyar alakulat jelöltjénél?

    – Szükség van arra, hogy az erdélyi magyarok és Erdély regionális érdekei megjelenjenek végre az államelnöki kampányban. Fel kell mutassuk a megoldást, vagyis az autonómiát. Másrészt az emberek véleményt mondhatnak majd az elmúlt 25 év erdélyi magyar politikai vitáiról is. Épp ettől fél az RMDSZ. A jelenlegi helyzet is azt mutatja, hogy magatehetetlen bénultság jellemzi az RMDSZ-t: még ha képviselni szeretné is az autonómiát, nem teheti, mert amint láthattuk az elmúlt hetekben, szegény szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes még lemondani, kilépni sem tud a kormányból. Annyira nem ura a helyzetnek, hogy saját szervezete nem ért egyet a hatalomból való kivonulással. Vagyis nem a saját maguk urai.

    Tulajdonképpen az elmúlt évek során is azt láttuk, hogy az Erdély-központú, az erdélyi magyar érdeket, az autonómiát képviselni akaró politikai tábor folyamatosan vitatkozott, versenyzett a Bukarest-központú politikai táborral, amelyik Bukarest politikai és pénzügyi támogatását élvezve mindig nyeregben volt. Tehát a választás tétje magyar szempontból az, hogy az Erdély-központú vagy a Bukarest központú, az eddigi 25 évnek az autonómiaprogramot feladó politikája kap megerősítést.

    – Azaz a mostani megmérettetés az EMNP és az RMDSZ közötti egyfajta erőpróbaként is felfogható.

    – Nyilván ez az olvasat is létezik, de ez nemcsak a két alakulat, nemcsak Kelemen Hunor és Szilágyi Zsolt versengése. A két személy az általa képviselt tábor, értékrend és politikai program révén tulajdonképpen az erdélyi magyarok eddigi dilemmáit, konfliktusait is megjeleníti. Nagyon jól tudom, hogy az RMDSZ tagjai és középvezetői között a legtöbben azt szeretnék, ha hangja, képviselete lenne az autonómiaprogramnak, és sokkal keményebb fellépést szorgalmaznának, azonban ők is kényszerben vannak, és fülüket-farkukat behúzva viszik az igát. Ám bízom abban, hogy a választófülke intimitásával élve őszintén a szívükre hallgatnak majd, és azt fogják támogatni, hogy az erdélyi magyarok végre emeljék fel a fejüket, és ne a bukaresti politika függelékeként, járulékos elemeként határozzák meg magukat, hanem egy önálló erdélyi, nem a román politikai többségnek kitett politikai egységként.

    – Apropó, Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke többek között azzal kampányol, hogy őt Orbán Viktor is támogatja. Mi az igazság azokból a sajtóhírekből, miszerint a magyar miniszterelnök nem támogatta az EMNP részvételét az államfőválasztáson?

    – Erről a Kelemen Hunor és az RMDSZ tulajdonában lévő médiaorgánumok újságíróit kell megkérdezni, akik bedobták ezt az álhírt. Nem túlzottan etikus, hogy egy miniszterelnöki találkozó után álhíreket próbálnak az eseményre utólag ráfűzni, de sajnos nem először történik. Lelkük rajta. Azt hiszem, a nemzet miniszterelnöke tapasztaltabb és bölcsebb annál, hogy egy ilyen helyzetben egy szocialista kormány miniszterelnök-helyettese mellett törjön lándzsát. Emlékeznek még, amikor 2007-ben, az európai választások alkalmával Orbán Viktor azt mondta: ne legyünk kishitűek, mindenkinek van hely a nap alatt, menjenek a magyarok szavazni, és mindenki be fog jutni? Mint annyiszor, neki lett igaza. Valamelyest hasonló a helyzet most is, sokkal jobban tesszük, ha a magyarok gondjaival és a mozgósítással törődünk, semmint az álhírekkel és azok terjesztőivel.

    – Milyen mértékben lesz képes megszólítani a román nemzetiségű polgárokat a megmérettetésen? Különösen úgy, hogy kampányában kiemelt helyen szerepel az általuk idegenkedéssel fogadott autonómia és föderalizmus témája.

    – Az erdélyi magyar politika nagy hiányossága, hogy nem próbálta szövetségesként megszólítani az erdélyi románokat és azok politikai szerveződéseit. Az elmúlt években változott az erdélyi románoknak a bukaresti nacionalizmushoz való hozzáállása, hiszen vendégmunkásként, turistaként sokan megfordultak Nyugaton, ahol rájöttek, hogy egy olyan gazdag ország, mint Románia, menedzselhető lenne jobban is. Mi Románia modernizációs programjaként egy olyan állammodelt tűztünk ki célul, amely a történelmi régiók szövetségén alapul, és ezáltal Erdélynek önálló adminisztratív, politikai és gazdasági intézményei lennének. Mindez ajánlat, hívó üzenet az erdélyi románok számára, ugyanis teljesen világos, hogy Erdélyt gazdaságilag, politikailag csakis az itt élő románokkal, németekkel, szlovákokkal, a többi nemzettel emelhetjük föl, és értelmezhetjük újra. Azt kell elérnünk, hogy Erdélynek önálló politikai intézményei lehessenek, ami adminisztratív, politikai és gazdasági önállóságot ad – nyilván egy modernizált Románia keretén belül.

    Az erdélyi románokat is zavarja a korrupció, csakúgy, mint a magyarokat. Utóbbiak körében nagy visszatetszést kelt, hogy szinte nem múlik el hónap, hogy a tudósítások ne adnának hírt valamilyen RMDSZ-es korrupciós ügyről. De a politikától való elfordulás is nagyban tulajdonítható a korrupciónak. Úgy vélem, a történelmi régiók szövetségére alapozó szerkezeti reform eme jelenség ellen is hatékony választ adna, hiszen ha a közpénzeink nem vándorolnának messze attól a régiótól, ahol azokat befizetik, nagyobbak volnának az előrelépés esélyei.

    – Nem nehéz úgy nekifutni az aláírás-gyűjtési, majd a választási kampánynak, hogy magyar jelöltként egyértelműen nincs esély bejutni a megmérettetés második fordulójába?

    – Azok a magyarok, akikkel találkozok az utcán, azt mondják, hogy végre van választási lehetőség. Sokan közülük arra panaszkodnak, hogy megpróbálják őket megfélemlíteni, eltántorítani. Világosan látom, hogy az RMDSZ-nek az lesz az érdeke, hogy megakadályozza az indulásomat, megpróbálva gátolni az aláírásgyűjtést, majd a kézjegyek érvényesítését. Hiszen ha a romániai magyarok esélyt kapnak arra, hogy válasszanak egy ilyen megmérettetésen, akkor véleményt mondhatnak a regnáló kormány politikájáról, valamint az RMDSZ-ről mint ennek a kormánynak a foglyáról. Ennek tulajdonítható az aláírásgyűjtésünk kapcsán megnyilvánuló ellenkampány: egyesek félnek attól, hogy a romániai magyarok is választhatnak, és nagyon kényelmesnek tartják, hogy bírják a mindenkori politikai egyeduraság területét.

    Másrészt, ha két magyar jelöltnek sikerül összegyűjteni külön-külön a 200 ezer aláírást, majd mindkettő elindul a választáson, akkor két jelöltnek lesz esélye elmondani, mi fáj nekünk. Ez tulajdonképpen kettős esély, ami nem elvesz valamit a közösből, hanem ellenkezőleg, hozzáad a közöshöz egy esélyt.

    – De eljöhet majd az az idő, amikor egy német nemzetiségű politikushoz hasonlóan egy magyar is reális eséllyel pályázhat a legmagasabb romániai közméltósági tisztségre?

    – Azon dolgozunk, hogy megváltoztassuk a románok általános gondolkodásmódját. Egyébként egy erdélyi magyar újságíró azt mondta: ha Klaus Johannis lehetett a Nemzeti Liberális Párt alelnöke, akkor Kelemen Hunor miért ne lehetne a Szociáldemokrata Párt alelnöke. Nem tudom, mennyire volt tájékozott, de nagyon lényeges kérdést vetett föl. Azt, hogy egy romániai német vagy egy romániai magyar mit képvisel, amikor lehetősége van elmondani közössége véleményét. Ahhoz, hogy a románok ezt elfogadják és tiszteljék, tiszta, világos beszéddel kell előálljunk, amelyből kitűnik, hogy Erdély nem Bukarest megtűrt kolóniája, hanem egy európai történelmi régió, amely gazdaságilag, politikailag, kulturálisan Románia gőzmozdonya lehetne, ha megkapná az önkormányzás lehetőségét.

    Konkrét példával élve: a Székelyföld területi autonómiája jobbá, élhetőbbé, gazdagabbá tenné nemcsak a székelyek életét, de Románia helyzetét is. Megpróbáljuk ezt elmagyarázni Bukarestben? Vagy közösségünknek magyarázzuk, hogy mit miért nem lehet? Meggyőződésem, hogy egy erdélyi magyar politikusnak a magyar és az erdélyi érdeket kell képviselnie Bukarestben, és nem fordítva.

    – Végezetül játszadozzunk el a gondolattal, és képzeljük el, hogy Szilágyi Zsoltot választják Románia államfőjévé. Mi lenne az első döntése vagy mandátuma legfontosabb célkitűzése?

    – Jó kérdés. Románia az itt élő nemzetek közös hazája kell legyen. A keret, amely mindenkinek ugyanolyan esélyt ad, és ugyanúgy befogad. Az Unió nemcsak az államok, de a régiók Európája is. Ebben a keretben Erdély lehetne Kelet-Közép-Európa Svájca. Egy olyan modern államot kell teremtenünk, együtt a románokkal, amely nem a nemzeti kizárólagosságra, a többség diktatúrájára alapoz, hanem arra, hogy a társadalom, az állam az itt élő emberek, közösségek egyenrangú szövetsége legyen.

    A Romániában létező nemzeti, nyelvi, vallási, regionális különbözőség nem az ország hátránya, hanem előnye kell legyen. Befogadó, mindenki számára élhető országot kell teremteni, amely biztosíthatja, hogy ne csak arra legyünk büszkék, hogy erdélyiek vagyunk, hanem esetleg arra is, hogy ennek a térségnek, ennek az országnak vagyunk a lakosai.

    Tudom, hogy nagyon sok munka vár ránk, amíg ezt elérjük, de fontos látni a célt, ezért vállaltam a jelölést. Ezért kérek mindenkit, hogy támogassa az indulásomat, támogassa aláírásával, munkájával, hogy meglegyen a 200 ezer aláírás, és a kampány során fel tudjuk mutatni az erdélyi magyarok és Erdély érdekeit.

  • _MLA3116

    Szilágyi Zsolt támogatására buzdít Tőkés László

    Szilágyi Zsolt államelnök-jelöltségének támogatására szólítja a mintegy egymillió, választásra jogosult erdélyi magyart, valamint a „transzszilván felfogású” románokat, németeket és más nemzetiségűeket Tőkés László. Szerdai nyilatkozatában az európai parlamenti képviselő szükségesnek és indokoltnak nevezi, hogy az erdélyi magyar nemzeti, autonomista oldal saját államelnökjelöltet indít az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke személyében. Tőkés úgy véli, nemzeti stratégiai céljai tekintetében a magyar közösség számára nem sok jót ígér Victor Ponta kormányfő és Klaus Johannis indulása. „A Romániai Német Demokrata Fórumtól a román Nemzeti Liberális Párthoz átigazolt Klaus Johannis, valamint a román Szociáldemokrata Párt kormánykoalíciójának foglyaként

    _MLA3105

    Kelemen Hunor RMDSZ-pártelnök egyaránt alkalmatlanná váltak arra, hogy multietnikus országunk nemzeti kisebbségeinek, nevezetesen az erdélyi magyaroknak és németeknek az érdekeit hitelesen képviseljék elnökjelölti minőségben” – véli Tőkés, azzal vádolva az RMDSZ-t, hogy ismét választási propaganda céljaira, szavazatvadászatra kívánja használni az autonómiát.

  • ha-akkor

    Ha, akkor

    VEZÉRCIKK – Alaposan felülreprezentált lesz a magyarság Románia összlakosságához viszonyított számarányát tekintve az idei államfőválasztáson, amelyen most először két jelölt áll rajthoz. Sajnos mindez nem azért történik, mert valóban példamutatóan bánnak a kisebbségekkel ebben az országban, és a magyarság egyre több képviselője érzi úgy, valós eséllyel pályázhat az állam irányítására. Jól tudjuk, hogy e tekintetben aligha változott valami az elmúlt évtizedekben, és ez minden bizonnyal még sokáig így marad. Természetesen nem is a Cotroceni-palota bevétele vagy a második forduló elérése a cél Kelemen Hunor vagy Szilágyi Zsolt számára, utóbbi beköszönésével azonban ismét felpezsdül az erdélyi magyar politikai élet, és indulása akár nagyon jól is elsülhet. Az államfőválasztáson nem riogat a mandátumvesztés veszélye vagy az ötszázalékos küszöb, így biztosra vehető, hogy egy magyar–magyar verseny mozgósító erővel hatna a választók körében. Öt évvel ezelőtt Kelemen Hunor 373 ezer szavazatot kapott, a voksok 3,83 százalékát begyűjtve – ez öszszességében túlszárnyalható, ha a szövetség elnöke mellett rajthoz állhat Szilágyi Zsolt is. Ennek azonban az az elsődleges feltétele, hogy a néppárt összegyűjtse az induláshoz szükséges 200 ezer támogató aláírást. Az „átaludt” májusi európai parlamenti választások után ébredező alakulat merészet húzott alelnöke benevezésével, ugyanakkor a lépés elkerülhetetlen volt, hiszen egy párt létjogosultságát nem pusztán a képviselt elvek bizonyítják, azt minél erősebb választói akaratnak is igazolnia kell. Az államfőválasztáson már a rajt előtt elbukhat a néppárt, ami nagy kockázattal jár, de ha ott lesz a startvonalon, rengeteg hasznot hozhat. Persze majd ez is csak akkor válhat kézzel fogható nyereséggé, ha az első forduló végén Kelemen Hunor hajlandó lesz összeadni százalékát Szilágyi Zsoltéval, és – az előzetesen vártnál kövérebb szám tudatában – az RMDSZ és az EMNP képviselője együtt ül tárgyalóasztalhoz a második fordulóba jutott jelöltek egyikével. Mondjuk azzal, akinek pont arra a kövérke számra lesz szüksége, hogy legyőzze Victor Pontát.

  • mediater_k_00

    Szilágyi Zsolt a néppárt államfőjelöltje

    Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Szilágyi Zsoltot, a párt alelnökét indítja a novemberi romániai elnökválasztáson – jelentették be az EMNP vezetői vasárnap Csíkszeredában sajtótájékoztatón.

    Toró T. Tibor, az EMNP elnöke elmondta, a párt választmánya úgy értékelte, hogy a közelgő választási kampányban is meg kell jeleníteni azokat az értékeket, amelyek képviseletére a párt megalakult. Az egyik kiemelt témakörként jelölte meg, hogy az erdélyi magyarok mit várnak el a román államtól, a másikként pedig a román államszerkezeti reformot említette.

    „Arra szeretnénk a kampányt felhasználni, hogy végre érdemi vita induljon el a többség és a kisebbség között”

    – jelentette ki Toró T. Tibor. A pártelnök hozzátette, „nem látja”, hogy ki képviselné a kampányban a magyarság számára fontos témákat, ha az EMNP nem vesz részt saját jelölttel a versenyben.

    Toró úgy vélte, Szilágyi Zsolt pályája és személye garanciát jelent a cél elérésére. A jelöltről elmondta, 1990-ben a román parlament legfiatalabb képviselője volt. 14 évet töltött el a román törvényhozásban, ahol többnyire a külügyi bizottságban tevékenykedett. 2004-től három évig a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen tanított politológiát, 2007 óta Tőkés László európai parlamenti képviselő kabinetfőnöke. Szilágyi Zsolt egyik alapítója az Erdélyi Magyar Néppártnak, amelynek megalakulása óta az egyik alelnöki tisztségét tölti be.

    A választási részvétel előfeltétele, hogy a párt szeptember 23-ig 200 ezer támogató aláírást gyűjtsön össze.

    Szilágyi Zsolt elmondta, örömmel tapasztalta, hogy a párt megyei szervezeteinek elnökei és régióigazgatói értelmét látják a feladatnak, és dolgozni akarnak az aláírásgyűjtés során. „Az EMNP azt tűzte ki célul, hogy az Európában már bevált autonómiaformák romániai megvalósítása által intézményes keretet biztosítson az erdélyi magyar önrendelkezésnek, a Székelyföld területi autonómiájának” – jelentette ki az elnökjelölt.

    Hozzátette, folyamatban van a kampánycsapat összeállítása, és rövidesen a nyilvánosság elé állnak az államelnök-jelölti programmal. „Az a dolgunk, hogy mozgósítsuk az erdélyi magyarokat, érezzék, hogy a politika róluk is szól, és hogy a programunk megoldást kínál a gondjaikra” – hangoztatta az elnökjelölt.

    Az erdélyi magyarság többségének a támogatását élvező RMDSZ korábban bejelentette, Kelemen Hunort, a szövetség elnökét indítja el a választáson.